jogi doktor, ügyvéd és bűnügyi védő, szül. 1843. okt. 10. Nagyváradon; iskoláit a premontreiek ottani gymnasiumában végezte; az ügyvédvizsgálóbizottságnak, a gyakorlati birói vizsgálati bizottságnak évek óta tagja; jelenleg a budapesti ügyvédi kamara helyettes elnöke.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1867. Az orvosi segélynek elegendő ok nélküli megtagadása. Párhuzam 1843. büntető törvényjavaslatunk börtönrendszere és az ujabb tapasztalatok között, 1869. A büntetés következményeiről, 1870. Hamis eskű, Észrevételek a kir. ügyészségről, 1871. Gyermekgyilkossági eset, 1872. Tanulmányok a külhoni váltótörvényhozás terén. A börtönjavítás történetének lényegesebb momentumai, 1876. A fenyítő törvényszék a várban van. 1876. Könyvismertetés, 1883. Az ügyvédi kamara tárgyalása a bűnvádi eljárás iránt, 1887. Könyvismertetés, 1890. A temesvári tárgyalásról); irt a Honba (1868. 148. sz. Magyar kereskedelmi törvénykönyv, 151. 152. sz. Börtönügyreform, 171-174. sz. A rabmunkáról, később Büntető hatalom és polgári szabadság), a Themisbe (1873), Pesti Naplóba, Nemzetbe sat.
Munkái:
1. Hazai bányászatunk nemzetgazdasági és statisztikai szempontból, különös tekintettel culturai-, pénz- és hitelviszonyainkra. A m. k. tud. egyetem által a Pasquich-féle díjjal koszorúzott pályamű. Pest, 1866.
2. Népbirák és esküdtszékek intézménye, tekintettel hazai viszonyainkra, a büntető eljárásra. Bpest, 1876. (a m. tud. akadémia által Horváth Boldizsár ajánlatából kitűzött 100 aranynyal jutalmazott pályamű).
3. A felebbvitel bűnügyekben, tekintettel a közvetlen szóbeliségre. A magyar jogászgyűlés állandó bizottságának megbizásából. Bpest, 1878.
4. Védbeszéd Keller Ármin az «Iparosok általános takarék- és hitelegylete» volt igazgatója elleni bűnügyben. Bpest, 1879.
5. Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási javaslat irányeszméi felett. Bpest, 1889.
Megjelentek még egyes nagyobb bűnpörökben tartott védbeszédei.
Akadémiai Értesítő 1876. 134. l.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1876. 1878-79. 1889. és önéletrajzi adatok.