népiskolai tanító s ipariskolai igazgató, született 1829-ben márcz. 2. Kapuszinán (Bács-Bodroghm.); tanulmányait Baján s Szabadkán végezte; mire a hatodik gymnasiumi osztályból a Salvatorián sz. Ferencz rendiek szerzetébe lépett. Az 1848-49. szabadságharcban ő is részt vett és Damjanics táborában szolgált; ott volt mint tiszt Budavár ostrománál; ennek faláról leesvén, sokáig betegen feküdt. 1852-ben végezte Szegeden a tanítóképző intézetet; ösztöndíjban részesült és a főelemi iskolákra oklevelet, később Kalocsán főosztályokra tanképesítést nyert. 1853. elején Tataházán, szept. már Adán választották meg tanítónak, hol jelenleg is működik. 1867 óta a bács-tiszavidéki r. kath. tanítóegyletnek alelnöke; tiz évig volt járási faiskolafelügyelő s selyemtenyészeti felvigyázó. A felnőttek esti oktatása, a tanyai iskolák keletkezése, olvasókör, népiskolák felállítása, ipariskolák megkezdése, vezetése s ujból való szervezése, faiskola létesítése és selyemtenyésztés körül kifejtett tevékenysége a magyar kormány részéről a 60-as és 70-es években több izben elismerésben és jutalomban részesíttetett.
Irt a tanítóegylet, közgazdászat, valláserkölcsi nevelés stb. érdekében; a 70-es évek elején a községek monografiájának szüksége mellett szólalt fel; nevezetesebb czikkei a szabadkai, később zombori Bácskában (1871. Ada község leirása a multból, 1873. Takarékpénztárak, részvénytőkék, 1878. Nyomdai viszonyok, A megye leirása, 1879. Kórház, árvaház, 1887. Eszmék, vonatkozással a gyümölcs-, méz- és selyemtenyésztésre), a szabadkai Bácskai Hiradóban (1872. A tiszáninneni kir. kor. kerület megváltása az uradalomtól, 1873. Az országos népszámlálás adataiból kiindulva a szegényügy rendezése, árvaházak létesítése. Keresztény és nem keresztény hitoktatás vidékünkön, nemzeti nyelvünk ügyében, 1874. Nézzünk magunk után, 1875. Az első helyi óvoda), a Hirmondóban (1872. Ráday G. követjelöltségéről), a Néptanítók Lapjában (1872. Honvédek és felnőttek esti oktatása 1884.), a Zentai Figyelőben (1875. Tamás bácsi levelei, Népnevelési, népoktatási intézeteink), a Zenta és Vidékében (1875. Bács-Bodrogmegye és a telepítvények), a Szabadka és Vidékében (1877. Adóbehajtási ügyeink), az Ujvidékben (1877. A volt tiszai koronai kerület sat.). Az adai iparos-iskola Értesítőjét, mint azon intézetnek 1883 óta igazgatója, szerkeszti s ebben megjelent értekezései (1885. Az adai iparos tanulók iskolájának mikénti kezelése s egy rövid nevelészeti értekezés, 1886. Tizedes rendszer a számtan köréből, 1887. Számtan és mértan az ipartanodában, 1888. iparosaink- és ipartanonczainkhoz, 1889. Munkára fel! Imádkozzál és dolgozzál!)
Munkái:
1. Bács-Bodrogvármegye földrajzi, történelmi és statisztikai népszerű leirása. Szeged, 1878. Térképpel.
2. Bács-Bodrogvármegye rövid leirása. Földrajzi alapfogalmakkal és családok számára. Szeged, 1880. Térképpel. 2. kiadás. Zenta, 1881., többi kiadásai: Nagy-Károlyban, Ó-Becsén és a 7. kiadás Zentán, 1892. (29 ezer példány kelt el belőle.)
3. Bács-Bodrogvármegye szines térképe. Szeged, 1885.
Cseh János szives közlése s önéletrajzi adatok.