nyug. igazgató-tanító, szül. 1812. máj. 4. Székesfejérvárt, hol atyja F. Márton kereskedő volt; 1830-ban a budai tanítóképző-intézet növendékei közé lépett és itten elvégezvén tanulmányait, segédtanítói állomást nyert; 1832-ben már Pestre jött a belvárosi iskolába tanítónak; 1837-ben ferenczvárosi főtanító lett. Több ízben utazott külföldre, hogy az ottani iskolákat tanulmányozza. 1841-ben a belvárosi elemi leányiskolák igazgatója lett, 1860-ban az arany érdemkeresztet kapta s 1871-ben nyugalomba lépett. Mikor 1872-ben Pauler Tivadar közoktatási miniszter megalakította az országos közoktatásügyi tanácsot, annak beltagjául Freyt is kinevezte, ki a népnevelési szakosztályban gyakran felszólalt a haladás fokozatos fejlődése mellett.
Mint segédtanító Dialogus (Pest 183.) czím alatt kis könyvecskét adott ki, melyet vizsgálatkor magyarul mondtak el növendékei, a mi az akkori polgármesternek nem tetszett, mert nem igen volt képes megérteni, hogy mire való a pesti leánygyermekeknek a magyar nyelven való társalgás.
M. Paedagogiai Szemle 1886. fénynyomatú arczk. (Szaák Lujza.)