Franken Keresztély (gardelebi),
unitárius lector, szül. 1549-ben Gardelebenben, Brandenburgban, ág. ev. szülőktől; 20 éves korában a róm. kath. hitre tért és Rómában a jezsuita rendbe lépett; de ezen hitéhez sem maradt hű, hanem később, miután Chmielinitzben, Lengyelországban egyideig rektor volt, ott megismerkedett az unitáriusokkal és Dávid Ferencz nézeteihez csatlakozott. 1585-ben szabad gondolkozása miatt kénytelen volt Lengyelországot elhagyni s Kolozsvárra jött, hol lectorságot nyert az unitáriusoknál, mások szerint lectorsága 1590-ben is igazolható. Trausch szerint 1590-ben a török háború miatt elhagyta Erdélyt és Prágában ismét a katholikus hitre tért; 1595-ben Regensburgban tartózkodott.
Munkái:
1. Disputatio cum Fausto Socino de Christi cultu religioso A. 1584. Edita Poloniae. A. 1618.
2. Epicteti Philosophi Stoici Enchiridion, in quo ingeniosissime docetur, quemadmodum ad animi tranquilitatem, beatitudniemque praesentis vitae perveniri possit: quam ingeniosus Lector profecto consequitur, si adjectas quoque commentationes in pectus admiserit. Claudiopoli, 1585. (és Claudiopoli, 1592.)
A Háromság ellen is irt könyvet, melyet Radeczki Elek lengyel könyvnyomtató nyomatott, kinek ezért nyomdáját elkobozták s ő maga fogságba jutott, melyből csak a király megkegyelmezése folytán szabadult ki. F. e könyve miatt menekült Lengyelországból.
Kézirati munkája: Franken Christiani praecipuarum enumeratio causarum, cur Christiani cum in multis religionis doctrinis mobiles sint Claudiopoli, 1753. Másolat a a m. n. múzeumi kézirattárban.)
Nevét Frank-, Franck- és Franke-nak is irják.
Horányi Scriptores I. 713. l.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 337. l.
Századok 1892. 312. l.