Frangepán Kristóf (vegliai és modrusi gróf),
Horvátországi bán, F. Bernát és Aragoniai Luiza fia, korának egyik legjelesb hadvezére. A velenczei háborúban (1509-14.) Miksa császár ügyének nagy fontosságu szolgálatokat tett. Hős tettei közt főleg Jajcza várának a török sereg ostroma alól való megszabadítása (1525.) emelte nagyra érdemét, miért is Horvát és Dalmátország bánjává neveztetett ki és az országok oltalmazója czimével tiszteltetett meg. Ezután jelen volt a zajos hatvani gyűlésen, hol Szalkai László esztergomi érsekkel összeszólalkozván, ez F. szakállába kapott, mire az érseket arczúl csapta, miért három napig a csonka toronyba záratott. A mohácsi ütközetről elkésett; azután Zápolya tántoríthatatlan hive lőn mind halálaig, mely őt Varasd ostromában 1527. szept. 27. érte el.
Egy Breviarium kiadásával tette nevét az irodalomban emlékezetessé:
Das deutsch-römisch Brevier, welches durch Kosten des Herrn... zu drucken verordnet ist. Venedig, 1518.
Hon és Külföld 1846. 77. 78. sz.
M. Akad. Értesítő 1850. (Velenczei fogságáról 1514-19. Wenzel G.)
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 242. 243. l.
Századok 1873. 302. l.
Zalka László, Győri papnevelő intézet könyvtárának Czímjegyzéke 281. l.
Kerékgyártó Magyarország Emléklapjai 507. l.