m. kir. főerdész, ősei Németországból a mult század közepén Schwarzwaldból szakadtak Tolnamegyébe; szül. 1852. máj. 17. Hidegkúton Tolnamegyében, hol atyja Fuchs János Apponyi József gróf uradalmában főerdész volt; középiskolai tanulmányait 1864-68-ig a sár-szent-lőrinczi ág. ev. algymnasiumban kezdette, hol Lehr Albert megkedveltette vele a magyar költészetet, különösen Arany költeményeit. A zárvizsgán saját költeményét: Az elhagyatott, szavalta, mely a soproni Bimbófüzérben megjelent; ugyanott jelent meg Lehr Zsigmond halálára cz. ódája 1872-ben. Az 5. és 6. osztályt Sopronban végezte; 1870-ben Pozsonyba ment, hol 1872-ben érettségi vizsgát tett. Itten Gáspár Imre s mások társaságában a panszláv tanulók törekvései ellen, megalakították a Magyar szövetséget, mely előfutárja volt a magyarító Toldy-körnek. Kétszer (1871 és 72-ben) nyerte meg a Káldi-féle önképzőköri 50 frtos jutalomdijat: Az emberiség és vallás koronkénti fejlődése, és Krisztusról, annak élete és működése czímű dolgozataival (utóbbi megjelent a soproni Bimbófüzérben 1873-ban; ugyanitt jelent meg három költeménye). 1872-73. Sopronban hallgatta a theologiát. 1873 őszén 300 frtnyi állami ösztöndíjjal Selmeczre ment az erdészeti akadémiára s ezentul kizárólag a természettudományokkal foglalkozott. 1876-ban Beszterczebányára nevezték ki erdőgyakornoknak; 1878. nov. államvizsgát tett. Családi nevét 1884-ben, mielőtt Szeged-Királyhalmára az erdő-őri szakiskolához ment tanárnak, változtatta Földes-re. Jelenleg cs. és kir. főerdész Német-Palánkán Bácsmegyében.
Czikkei, melyek nagyobbrészt az erdészetre vonatkoznak, a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Tolnamegyei Közlöny (1875. Az erdők fontosságáról; ezen czikk következtében a kopár helyek Tolnamegyében részben befásíttattak); Erdészeti Lapok (1878. A magy. kir. erdőgyakornokok gyakorlati kiképeztetése. 1879. Az erdészet és bányászat közti viszony, tekintettel a beszterczei m. kir. jószágigazgatóság kerületére, Az ákácz talajigényének felderítéséhez, 1880. A kőrisfa sinlésének kérdéséhez, 1881. A fatörzsek görbeségének oka, 1883. A kőrismag csirázóképessége, A tölgyállabok gyérítése a lippai erdőgondnokságban, 1885. A szelid gesztenyéről, A királyhalmi erdőőri szakiskola erdei munkálatainál gyűjtött tapasztalati adatok, A szeged-királyhalmi erdőőri szakiskola, 1885. évi tanulmányutja és a szakiskola ismertetője az országos kiállítás részére. 1887. A csemeték csomagolásáról, Ujabb adatok a platán-mag vetéséhez, Kerüli-e az ákácz az agyagtalajt, 1888. A szerémi vagy későn virító tölgy és a Quercus hiemalis Stev. 1890. Mikor kel a kőrisfa magja? 1891. A poczkok és egerek pusztításai 1890-ben. A késői tölgy növekedési viszonyai, összehasonlítva a kocsános tölgygyel, a meteorologiai adatok felhasználásával, 1892. A kései tölgy megfigyelése 1892. tavaszán, A denevérekről, A II. nemzetközi madártani congressus főjelentése, A nemes fűzek telepítése s hasznositása és vidéki levelek), Vadászlap (1891. Vadász élmények, Tavaszi madárhangok. A palánkai kincstári vadászterület leirása, Utóhang az ornithologiai congressushoz, Egy és más a kutyákról, Egy különös kaland a gulyával, Érdekes adat a héja természetrajzához, Tanulékony vaddisznó, Róka helyett kalap, A héja és róka csinyei, A vadászok ellen, 1892. II. József császár vadászati rendszabálya Magyarország részére 1786-ban, Egy szál luczfenyő története, Farkashirek, Visszaemlékezések a Bedő-jubileum alkalmából, Böngészet a vadászat terén, 1893. Idei nyul-vadászataink, Az erdő- s vadállomány Homeros idejében), Természettudományi közlöny (1891. A romaniai magyar tölgy).
Kéziratban: A legelőerdők berendezése, okszerű kezelése, használata s felujítása 65 ív.
Önéletrajzi adatok.