községi iskola-tanító és hirlapiró, szül. 1857. nov. 15. Dálnokon Háromszékmegyében; tanulmányait a székelyudvarhelyi ev. ref. kollegiumban kezdette s mint VII. osztályú tanuló, a székely-keresztúri állami tanítóképzőben magán úton elemi iskolai tanítói oklevelet nyert; a nagy-enyedi Bethlen-főiskolában érettségi vizsgát tett. A budapesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom előadásokat hallgatta; a budai paedagogiumban pedig a nyelv- és történettudományi szakcsoportból polgári iskolai vizsgát tett. 1878. szept. 24. Nagy-Borosnyó (Háromszékm.) megválasztotta a községi iskolájához igazgató-tanítóvá, 1891-ben pedig Budapest tanácsa községi iskola-tanítóvá.
Czikkei és értekezései 1878-tól a Székely Nemzetben, Háromszékben és több tanügyi lapban, így a Néptanítók Lapjában (1891. Falusi iskolák és tanszerek) sat. jelentek meg. 1891-től 1892. márcziusig az Ország-Világ segédszerkesztője volt; ez idő alatt a Magyar Hirlapban jelentek meg főkép tanügyi czikkei, melyek közül többeket a paedagogiai lapok is (M. Paedag. Szemle, Tanítók Szava, Vasvármegyei Tanügy) és a Pesti Napló is (Jámbor óhajtások cz.) átvettek. 1893-ban a Magyar Hirlap belső munkatársai közé lépett és ott a Tanügy rovat szerkesztésében osztozott Benedek Elekkel. A szépirodalom terén főkép humorisztikus tárczákat irt és tárgyát a népéletből vagy a vidéki tanítói életből vette. Az ifjusági irodalom körébe tartozó művei: apró gyermek-történetek, ilyenek A koldus árvája, elbeszélés, A hivatlan vendég (Kis Világ, a M. Hirlap képes gyermek lapja 1893.), Az Örkövy Károly otthona, stb. (Az én Ujságom 1893.) és a Kis Világba hetenként írt czikkei. A most alakult Nemzeti Iskola cz. tanügyi lapnak is segédszerkesztője; ennek a mutatványszámába irta: Huszonöt év után cz. nagyobb czikket.
Munkái:
1. Dinka és Darinka. Elbeszélés. Bpest, 1893.
2. A beszélő arany. Elbeszélés. Bpest, 1893.
3. Sziberiai képek. Bpest, 1893. (A Kis Könyvtár pályázatán 300 koronával jutalmazott földrajzi munka.) Mind a három a Kis Könyvtár cz. gyűjteményben jelent meg.
Önéletrajzi adatok.