bölcseleti doktor és ügyvéd. Feldinger János Gottfried kereskedő és Schwarz Anna fia, szül. 1819. ápr. 5. Temesvárt; bal szemét már születése második hetében elvesztette, jobb szemét is csak naponként alig néhány percznyi olvasásra használhatta, úgy hogy tanulmányait az ügyvédség elnyeréseig (1843-ban, midőn absentium ablegatus volt a pozsonyi országgyűlésen) és a bölcselet-doktori oklevélnek megszerzéseig a hallei egyetemen, csak előolvasóinak segítségével folytathatta. Temesvárt telepedett le s 1847-ben nőűl vette Kanya Pál budapesti ev. gymnasiumi igazgató leányát, Emiliát, ki Emilia irói névvel ismeretes; 1857-ben elváltak és Emilia Szegfi Mórné lett; F. pedig 1861-ben nőűl vette Wenzel Vilmát, dr. Wenzel Gusztáv testvérhugát, ki 1893 őszén halt el kolerában. F. időközben Pestre költözött és a kiegyezés óta mint publicistikai levelező a m. kir. miniszterelnöki sajtóosztályban kültagként van alkalmazva; főmunkássága a nemzetiségi túlzók leálczázására irányúl. Feldinger Gottfried nevét 1861. júliusban változtatta Földényi Frigyesre.
Irodalmi működése ötven éves; ez idő alatt irt publicistikai czikkei s levelezései a magyarországi vidéki lapokban (Temesvarer Zeitung 1841-46. sat.) és néhány külföldiben jelentek meg, köztük a Weser Zeitungban (1871-72.). Irt vidéki leveleket, sonetteket és más német költeményt az Ungarba (1846.) és a Pesti Divatlapba (1847.). A Vierzehnte April cz. politikai napilapnak, melyet Hazay Ernő szerkesztett (1849. ápr.-jún.) belmunkatársa volt. 1851-ben Temesvárt mint kiadó-szerkesztő megindította az Euphrosine czímű hetenkint kétszer megjelenő lapot, mely azonban szept. végén háromnegyed évi fennállása után, hazafias iránya miatt, betiltatott; ebbe Falk Miksa bécsi, Pákh Albert pesti leveleket irtak; utóbbi különösen Petőfi életrajzának vázlatát küldte be jegyzetekben, melyeket aztán F. irt meg és ez volt Petőfinek első életrajza; irtak még a lapba Bauernfeld, Castelli és Cery is. A Gazdasági Lapokban (1858. 18. sz.) jelent meg: Állat- és növényhonosító társulat Párisban cz. czikke.
Zenével és zeneszerzéssel is foglalkozott; dalai közül, melyeket megzenésített, legismeretesebbek Petőfi Talpra magyar-ja (1848. ápr.) és a Nem tagadom magyar vagyok cz.
Hölgyfutár 1861. 89. sz. és önéletrajzi adatok.