jogi doktor, a magyar földhitelintézet igazgatója, F. János primatialis jószágkormányzónak fia, szül. 1846. decz. 21. Esztergomban; a gymnasiumot ugyanott, jogi tanulmányait a pesti egyetemen (1864-68.) végezte, hol 1869-ben jogi doktori oklevelet nyert. 1869-70-ben a párisi jogi iskolát és a Collège de France-t látogatta. 1870-ben a közalapítványi ügyigazgatósághoz joggyakornokká neveztetett ki. 1872-ben ügyvédi oklevelet nyert. Ugyanez évben a közoktatási miniszteriumba rendeltetett be szolgálattételre, hol decz. fogalmazóvá neveztetett ki dr. Hegedűs Lajos miniszteri tanácsos mellé. 1883. ápr. 22. Hegedűs helyére lépett s mint miniszteri tanácsos 1887. jan. 2-ig működött, midőn a magyar földhitelintézetnél az egyik igazgatói állást foglalta el. Ugyanazon év okt. 24. a műemlékek országos bizottságának másod-elnökévé neveztetett ki; 1891-ben pedig a m. tudom. akadémia archaeologiai bizottságába választatott be.
Czikkeket irt (többnyire névtelenűl) a napi lapokba s folyóiratokba, főleg a Budapesti Szemlébe.
Munkái:
1. A Kassán fennállott nemesi convictus. Bpest, 1882.
2. A magyar vallás-alap hajdan és most. Bpest, 1888.
3. A kath. clerus sérelmei 1848 előtt és után. Bpest, 1889. (és Bpest, 1892.)
4. A magyar tanulmányi alap hajdan és most. Bpest, 1892.
5. Az ingó műemlékek. I-VIII. Bpest, 1893. (A 2-5. számú munkák névtelenűl jelentek meg.)
Akadémiai Értesítő 1891.
A Fenyőfa-társaság Emlékkönyve 1892. és önéletr. adatok.