Forray András (soborsini báró),
cs. kir. kamarás, csanádi főispán, F. Ignácz cs. kir. udvarnok és csatári Nagy Teréz fia, előbbinek unokája, szül. 1780. nov. 17. Soborsinban (Aradm.); előbb szülőhelyén magánnevelésben részesült, majd Pozsonyban tanult nyilvánosan, hol a jogot is végezte. A kir. táblánál törvénygyakorlaton volt; azután a m. kir. udv. kanczelláriánál szolgált. Zalamegye beligazgatásában munkás részt vett. Ottani szolgálata alatt Olasz-, Franczia- és Angolországot beutazta s elsajátította ez országok nyelvét. 1805. márcz. 19. korompai gróf Brunswick Juliával lépett házasságra. 1807-ben cs. kir. kamarás lett, 1824-ben Krassómegye főispáni helyettesévé neveztetett ki. 1805-től fogva ipja mellett minden országgyűlésen jelen volt. 1825-ben ő felsége Csanádmegye főispánjává nevezte ki. Meghalt 1830. aug. 18. Futtakon Bácsmegyében.
Munkája: Mélt. Soborsini b. Forrai András urnak kir. biztos úr ő nagyságához és a megye karaihoz és rendeihez intézett beszéde Makón 1830. Szent Jakab hava 20. Szeged.
Arczképe kőnyomat, rajzolta Eybl 1813-ban, nyomt. Leykum A. Bécsben (Ponori Thewrewk József, F. A. emlékezete cz. munkájához és az Életképekhez. 1845. II. mellékelve).
Tud. Gyűjt. 1830. XII. 463. l. (Nekrol.)
Ponori Thewrewk József, Soborsini br. Forray András emlékezete. Pozsony, 1842. (Halála napja hibásan van aug. 15-re téve.)
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 221. l.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.