brassói polgár, F. Balázs polgárnak, ki a magyarországi Forgáchoktól származott, és Rau Gertrud fia, szül. 1563. szept. 29. Brassóban; 1585-ben Péter (Cherchel) oláh vajda szolgálatába állott és ezzel jött azon év márcz. 18. Rozsnyóra (Brassóm.). Midőn szülővárosába visszatért, 1596. decz. 28. a százak tanácsába választották be. 1603. aug. mint a dévai országgyűlés követe szemtanuja volt Basta tábornok kegyetlenségeinek, melyeknek a szászvárosi biró két tanácsosával áldozatul estek, ő azonban megmenekült. 1612. márcz. 12. Cherchel vajdát, az oláhok kapitányát, ismét Rozsnyóra kisérte, midőn ez Báthori Gábor ellen vonult; jún. 4. két tanácsossal és három százas polgárral Báthorihoz küldetett a táborba, hogy közte s a brassóiak közt a békét létre hozza. Miután ez nem sikerült, szept. 27. Heltner György városkapitánynyal Radul vajdához Oláhországba küldetett. Ez a várossal megkötötte a védszövetséget, melyet aztán megszegett. 1613. febr. 20. Nagy-Szebenbe küldték, hol Báthorival a békealkudozásokat megkezdte s márcz. 14. a béke megköttetett, mire jún. 8. Gőtzi Andrással és Hedgyes András tanácsossal Sóvárra ment Báthorihoz, ki az ebesfalvi tizeddel ajándékozta meg. Ugyanazon évben Báthorihoz való hűségeért nagy veszélyben forgott a Magyar Ogli basa török hadvezérnél és a moldvai meg az oláh vajdáknál, hová Benkner Jánossal és Horváth Györgygyel követségben járt, melyből csak tetemes ajándékok árán szabadult meg. Midőn Bethlen Gábor Brassóban időzött, 1614. ápr. 3. társaival és nejeikkel egész nap a fejedelem vendége volt. Miután Brassó városát élete fogytáig szolgálta, 1633. jan. 16. meghalt. Családja, jóllehet négy nejétől 11 gyermeke volt, unokáiban kihalt.
Kézirati munkája: Diarium vom Jahr 1383-1631. (Mint hitelt érdemlő szemtanú s fontos szereplő személy, 1585-től saját tapasztalásait irta le, azért kiválóan hitelt érdemel. Naplójának eredetije Eber Pál Calendariumában 1556-ból maradt fenn és abban az nem az évek, hanem a napok sorrendje szerint van bejegyezve.)
Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 332. l.