prépost-plébános, szül. 1837. jan. 5. Jász-Kiséren polgári családból; középiskoláit Jászberényben és Egerben végezte; az egyházi pályára lépett és 1860-ban fölszenteltetett; azután két évig apátfalvi káplán volt és 13 évig a szihalmi parochiát administrálta. Itten a történelmet és különösen a régészetet irodalmilag is művelte; gazdag és szakértelemmel egybeállított régiséggyűjteményét a m. n. múzeumnak ajándékozta. 1875-ben elnyerte az alsóábrányi plébániát és 1877-ben esperes lett. 1886 nyarán főpásztora a kir. kamara patronatussága alá tartozó alsó-miskolczi javadalomra találta érdemesnek. 1888-ban ő felsége szent Lászlóról nevezett sümeghi préposttá nevezte ki. Élénk tevékenységet fejt ki a társadalmi téren is, nem régen szervezte a miskolczi nőegyletet.
Költeményeket irt a Kath. Néplapba (1865-66.); értekezéseket a Századokba (1870. Ki indítványozta a m. tud. akadémia felállítását?, Csakugyan Bod Péter és nem Bessenyei 1871. Néhány hely a záztyi apátság alapító-leveléből s Anonymus kora és kiléte, A leleszi bizottság jelentése, a tört. társulat Leleszen tartott kiránduló gyűlése alkalmából, 1872. A szepesvár-mindszenti bizottság jelentése, a tört. társ. Szepesvárallyán tartott gyűlése alkalmából, 1874. Adalékok a magyar képzőművészek sorozatához, 1875. Szihalom község pecséte 1706-ból), az Egri Egyházm. Közlönybe (1872. A szihalmi uj főoltárkép és a keresztény művészet a festészetben, 1874. A parochialis háztörténeti naplók jelentősége és haszna a történetirás mai állásával szemben, 1878. Indítvány Lonovics szülőházának emléktáblával leendő megjelölése ügyében, 1879. Kracker János Lukács halálának századik évfordulója, 1883. Válasz mikor élt Anonymus? feliratú birálat irójának), az Egerben (1879. Kracker János Lukács egyházi festő emlékezete, átvette a Képzőművészeti Szemle 1890.), a Délmagyarországi Tört. és Régészeti Értesítőben (1884. Zovty és Zázty), a Szabolcsi Szabadsajtóban (1885. 41. 42. sz. A zázty apátság, felvilágosító válasz), a P. Naplóban (1887. 331. sz. Az egri érsek alkotásai a népnevelés érdekében), a Népiskolai Tanügyben (1888. Eger főpásztora és a nevelésügy.) Ezeken kívül több rendbeli levelezések a Kath. Néplapban, Idők Tanujában, Arch. Értesítőben, Egerben, P. Naplóban és az Egri Egyházm. Közlönyben névtelenűl, vagy -n n- jegy alatt.
Munkái:
1. A szihalmi Arpádvár vagy Földvárhalom ásatásának s az ott lelt tárgyaknak ismertetése. Pest, 1871. (Különnyomat a Századokból. Ism. Ipolyi A. Pest.)
2. A záztyi apátság XI. századi alapító oklevelének taglalata s ismeretlen helyének meghatározása. Kutfő-tanulmány az egri főegyházmegye történetéből, vonatkozással Anonymusra, Eger, 1882. (Ism. Századok).
3. A besnyők sírhalmai Szihalom mellett és a magyar pogánykori leletek. Eger, 1887.
4. Az alsó-miskolczi róm. kath. hitközség egyházi elnökének évi jelentése. Miskolcz, 1888.
Horváth Ignácz Könyvészete 1883.
M. Könyvészet 1887.
Borsodmegyei Lapok 1888. 90. 1889. 74. sz. (Babik József.)
Koncz Ákos, Egri egyházm. papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 87. l.