szinész, szül. 1818-ban Szolnokon Pestmegyében; iskoláit Pesten végezte s ott hallgatta a gyógyszerészetet is; később atyja gyógyszertárában Nagy-Abonyban alkalmaztatott. Szép tenor hangja lévén, Bécsben képezte ki magát az éneklésben; azután hazánk több városában mint kedvelt opera-énekes szerepelt. 1847-ben a Szabó és Havy társulatába lépett, mely bejárta Ausztriát, Stájer- és Olaszországot. 1848-49-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharczban. A szabadságharcz után mint vándorszinész megfordult több vidéki városban, nevezetesen Aradon, Kolozsvárt, hol 1860-66-ig mint igazgató szerepelt, igy Aradon is 1866-73-ban; később még Pécsett és Pozsonyban működött. Meghalt 1881. máj. 29. Budapesten.
Fordított németből beszélyeket és vegyes czikkeket a Regélőbe (1837. 1840.); értekezése: Vélemény a vándorszinész-társaságokról (Honművész 1839. 94. sz.), Ál-Szigligeti czímű humoreszkje s Legouvé után ford. beszélye (Aradi Hiradó 1859.) sat. Fordított szinművei: Vörös haj, Nőm szolgája, Órás kalapja, Eljegyzés lámpafénynél (Offenbachtól 1859. Havyval együtt), Romeo és Julia (Storch) 1868., Arany Chignon (Jonas), Petaud király udvara (Delibes) és Száz szűz (Lecoque) 1873-ban; először Aradon adattak.
Benkő, M. Szinvilág. Bpest, 1873. és gyászjelentés. Follinus Aurél és Káldy Gyula szives közlése.