czimzetes püspök és egri kanonok, szül. 1670. ápr. 23. Csejtén Nyitramegyében nemes családból; középiskoláit Nagyszombatban és Pozsonyban végezte; mint esztergomi papnövendék bölcseletre s theologiára a bécsi egyetemre ment; misés pappá szenteltetvén, működését Nényén (ma Házasnénye Hontmegye) kezdte el. Innét csakhamar az egri egyházmegyébe, hol a török uralom után a papokban nagy hiány volt, lépett át és 1707-ben pásztói plébánossá neveztetett ki. 1710-ben Telekessy István egri püspök maga mellé vette kanonoknak; 1713-ban prépost és 1718-ban czimzetes szerbiai püspökséget nyert. 1740-ben 25 ezer frttal és az almagyari szőlleje árából Egerben jogakadémiát alapított, alapítványához a jogi iskola számára 1745-ben 50,000 frt értékű házat vett és 1746-ban az alapítványi tőkét 41,000 frtra emelte; 1754. aug. 5. irt végrendeletében azt véglegesen 50,000 frtban állapította meg. A papnövendékek részére alapította az egyházjogi tanszéket, 2000 frtot pedig azon czélra hagyott, hogy annak kamataiból a növendékek hasznos hittani könyvekkel láttassanak el; alapítványát az 1741. országgyűlésen törvényczikkbe is igtatták. Meghalt 1754. okt. 12. Egerben.
Munkái:
1. Hortus divinorum eloquiorum, pro facilitate concionatorum, perariumque in vinea domini evangelizantium perutilis. Cassoviae, 1723.
2. Ferculum vitae aeternae, seu veritas de reali praesentia Christi in eucharistia, ex argumentis et rationibus doctorum ortodoxae ecclesiae clarissimorum hactenus per adversarios nunquam solutis deducta. Cassoviae, 1725.
Levelei, Pálffy János gróf leveleivel együtt. (M. Akadémiai Értesítő 1851.)
Emlékkönyv, Eger, 1865. (F. Gy. és az egri Jogiskola. Zsendovics Józseftől.)
Egyet. M. Encyclopaeida VII. 352. l.
Molnár Aladár, Közoktatás története. Bpest, 1881. 223. l.
Koncz Ákos, Egri egyházm. papok az irodalmi téren, Eger, 1892. 85. l.
Petrik Bibliogr.