bölcseleti doktor, középiskolai tanár, szül. 1855-ben Szakolczán Nyitramegyében; középiskolai tanulmányait Pozsonyban 1873-ban elvégezvén, egy évet a budapesti s három évet a bécsi műegyetemen töltött, először a mérnök osztályban, később pedig a mennyiségtani s az ábrázoló geometriai szak tanulmányozásával. Az utóbbi helyen tanárrá képesíttetett és 1878. a mennyiségtan és mértan tanára lett a beszterczebányai kir. főgymnasiumban, 1888. januártól pedig a selmeczbányai m. kir. bányászati s erdészeti akadémiánál mint az ábrázoló geometria, szerkesztő szabadkézi s térképrajz, valamint a graphostatika rendes tanára működik. 1883-ban nyert még egy tanári képesítést Budapesten és 1887-ben a kolozsvári egyetemen bölcseleti doktorrá avatták. Nevét (Mayerhoffer) 1882-ben változtatta meg.
Értekezései: Zur Theorie der Verticalsonnenuhr (Sitzungsberichte der kais. Akademie d. Wissenschaften, Wien, 1884.), A körhonoid metszetei lappal (Az Erdélyi Muzeumegylet orvos-természettud. szakosztály Értesítője, Kolozsvár, 1886.)
Munkái, melyeket Wagner Alajos tanárral együtt írt:
1. Rajzoló geometria a középiskolák alsó osztályai számára. Bpest, 1880. Többi kiadása az alább következő három külön czímmel jelentek meg.)
2. Rajzoló planimetria a középiskolák első osztálya számára. Bpest, 1881. (2. kiadás 1883., 3. kiad. 1886. 4. k. 1888., 5. kiad. 1891. 6. k. 1894. Bpest.)
3. Rajzoló stereometria, a középiskolák II. osztálya számára. Bpest, 1882. (2. k. 1885., 3. k. 1889. 4. kiad. 1892. Bpest.)
4. Constructiv planimetria, a középiskolák III. és IV. oszt. számára. Bpest, 1882. (2. k. 1885. 3. k. 1888., 4. k. 1890. 5. k. 1893. Bpest.) Mind a három munkát Hossiu József lefordította rumén nyelvre s kiadta Balázsfalván 1887-ben.
5. Az ábrázoló geometria elemei. Bpest, 1892. (Ezt a munkát egyedül irta.)
Wutz Névkönyve 17. l.
Horváth Ignácz Könyvészete 1885-86. 1889.