Kezdőlap

Fodor Gyula,

bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, szül. 1864-ben Nagyváradon Biharmegyében, hol gymnasiumi tanulmányait végezte; Budapesten nyert tanári és doktori oklevelet. 1886 óta tanár, előbb Budapesten, majd Szatmáron, azután Zomborban és jelenleg a szatmári kath. főgymnasiumban tanítja a latin és görög nyelvet.

Czikkei a Nemzetben (1886. Tolstoj, Háború és Béke czímű regényének ismertetése), a Szamosban, Szatmár és Vidékében. Zombor és Vidékében (vezérczikkek, könyvismertetések és humorisztikus tárczák), a Tanáregylet Közlönyében (birálatok), az Egyet. Philol. Közlönyben (1891. Martialis Epp. Lib. I. 117.) és a Bácska cz. lapban (1893. Jellemképek); programmértekezése a szatmári kir. kath. főgymn. Értesítőjében (1888. M. Minucius Felix Octaviusa, ism. Egy. Phil. Közlöny)

Munkái:

1. A perfectum kettőzetének hangzója az indogermánban. Bpest, 1887. (A Sámuel-díj jutalmazásánál dicsérettel említtetett. Különnyomat az Egyet. Philol. Közlönyből.)

2. Xenophon memorabiliáinak teljes szótára. Bpest, 1888. (Dávid Istvánnal együtt.)

3. Vergilius Aeneisének teljes szótára a gymnasiumok felső osztályai számára és magán használatra. Bpest, 1891. (Dávid Istvánnal együtt.)

A Szatmáron 1892. jún. 8. a koronázás 25-dik évfordulója alkalmával a Kölcsey-kör által kiadott Emlékkönyv egyik szerkesztője volt és abban Modern ének cz. hosszabb verses darabot közölt.

Álneve Crispus (szépirodalmi czikkeinél.)

M. Könyvészet 1887-1888.

Horváth Ignácz Könyvészete 1887.

M. T. Akadémia Értesítője 1888. 114. l.

Rajner Ferencz, Középisk. Tanári Névkönyv 138. l. és önéletr. adatok.