bölcseleti doktor és okleveles tanár, az 51. gyalogezredben tartalékos hadnagy; 1883-84-ben a kolozsvári egyetemen a természettani tanszék tanársegéde volt; 1884-től a debreczeni ev. ref. tanítóképzőhöz nevezték ki helyettes tanárnak. Meghalt 1885. nov. 7. Szász-Fenesen 27. évében.
Czikkeket irt a kolozsvári Orvos-természettud. Értesítőbe (1881-82.), a Természettudományi Közlönybe (1883. Az elektromos szélről) és az Országos Tanáregylet Közlönyébe (XVI. 1882-83. Könyvismertetés.)
Munkái:
1. Néhány szilárd test és folyadék hőátbocsátásáról. Tudori értekezésűl. Kolozsvár, 1881.
2. Vezérkönyv a természettan népiskolai tanításához. Átdolgozta Somogyi Pál. Debreczen, 1888. (Jutalmazott pályamű. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 49. sz.)
Horváth Ignácz Könyvészete 1881. 1888.
Debreczeni főiskolai tanítóképezde Értesítője 1885. és 1886. és gyászjelentés.