ev. ref. néptanító, szül. 1825. jan. 10. Pacséron Bácsmegyében, hol atyja F. Márton szintén tanító volt. Szegény szülői nem birván őt taníttatni, kovács mesterségre szánták, azonban az atyja 1839-ben elhalván, a fiú Kecskemétre ment, hol nagy nélkülözések közt végzé a szónoklati osztályt, mire Nagy-Kőrösre távozott, hol a bölcseletet végezte; 1847-ben Losonczon hallgatta a theologiát és jogot. 1848-ban mint Somogymegyébe küldött suplikáns Pesten utazott keresztül, hol fölkereste Eötvös József báró közoktatásügyi minisztert, ki akkoriban 12 neveléstant végzett ifjút szándékozott Berlinbe kiküldeni a még akkor majdnem ismeretlen porosz nevelési rendszer tanulmányozása végett. Az e végből jelentkező Flórisnak elébb a német nyelv elsajátítását ajánlotta a miniszter, mire F. a Szepességbe rándult, de ide is elhatott a szabadságharcz szelleme s az ifjút magával sodrá. A szabadságharcz után zaklatva 1850. márcz. 12. Ráczkevén állapodott meg mint tanító; három év mulva Komárommegyébe Tatába nyert meghivást, hol azóta működik. Iskolája mint példaszerű két izben lőn az egyházmegye által jutalmazva.
Czikkei a Néptanítók Lapjában (1868. Tudósítás a tatai ref. tanítók gyűléséről, 1871. Néhány szó az irva-olvasás egy kétes pontjáról, A vásár, oktatás neveléstani szempontból) és búcsúztatók egyházi gyüjteményekben.
Munkái:
1. Kis utazó. Az elemi iskolák számára. Komárom. 1857.
2. Sirnáli beszédek. Komárom, 1860.
3. Különféle alkalmakra irt versek gyermekek számára. Komárom, 1869. (Névnapi, exámeni sat. alkalomra verses felköszöntők.)
Kéziratban: Imádkozó Gyuri (imák, fohászok, elmélkedések gyermekek számára) és halotti búcsúztatók.
Uj M. Athenás 496. l.
Petrik Könyvészete és Bibliographiája.