vegyészeti doktor és egyetemi tanár, F. Bernát kereskedő fia, szül. 1845. júl. 19. Kecskeméten; középiskolai tanulmányait az ottani ev. ref. főgymnasiumban végezte. Gyógyszerész akart lenni, azért atyja Gallé Emil gyógyszerészhez adta Kecskemétre, hol két évet mint gyakornok és egyet mint segéd töltött; 18 éves korában Budapestre jött a Fauser-féle gyógyszertárba, honnan Steierbe ment a Brittinger-féle gyógyszertárba, a hol egy évet és tiz napot töltött. 1865-66-ban a bécsi egyetemen végezte a gyógyszerészi cursust, mire provisornak hívták meg Mosonyba, hol a megyei főorvos hivatalos átiratban felhívta őt gyógyszerészi oklevelének és keresztlevelének előmutatására. Ennek megtörténte után a főorvostól magánlevelet kapott, melynek következtében oda hagyta Mosony városát és szülőihez tért vissza. Ama törvény, mely a zsidóktól a gyógyszerészi keresetet megtagadta, akkor még hatályban volt. Ezen akadály az önérzetes ifjút mélyen sértette s életében valóságos forduló ponttá vált. Régi hajlamát követve, a chemiának szakszerű beható tanulmányozását a budapesti egyetemen Than Károly egyetemi tanár vegytani intézetében kezdette meg, a hol 1867-68. tanévben a gyógyszerészi doktori szigorlatra készült és ennek sikeres letevése után, 1868-72-ig mint segédtanár működött és rendes tanársegédi teendőin kívül önálló tudományos vizsgálatokkal is foglalkozott, melyeknek eredményeit a m. tudom. akadémiában és a külföldi szaklapokban közölte. Ennek elismeréseül ő felsége 1872-ben a kolozsvári tudom. egyetem felállítása alkalmával a vegytani tanszék rendes tanárává nevezte ki. Az ottani intézet berendezésére s felszerelésére szükséges intézkedéseket megtéve, a közoktatási minisztertől az 1872-73. tanévre szabadságot nyert a külföldi chemiai laboratoriumok megszemlélésére. Ezen idejének legnagyobb részét a bonni egyetem ujonnan felépített és berendezett chemiai laboratoriumában töltötte. Tanulmányi utjáról visszatérve, teljes erővel és fiatal hévvel hozzá látott tanári teendőihez; naponként reggeltől délig és délután késő estig a laboratoriumban volt. 1874-ben a kolozsvári egyetem gyógyszerész-hallgatóinak egylete állandó tiszt. elnökévé, 1875. máj. 10. pedig a magyarországi gyógyszerész-egylet tiszt. tagjává választotta. 1877-ben a közoktatásügyi miniszter felszólította az egyetemet, hogy a gyógyszerész-növendékek alaposabb kiképeztetése érdekében javaslatot készítsen; ezen javaslat kidolgozásával F. bizatott meg. Rövid öt évi tanári működése alatt számos chemiai fölfedezéssel megörökítette nevét nemcsak a hazai, hanem a külföldi chemiai szakirodalom terén is. Meghalt 1877. nov. 28. Kolozsvárt.
Vegytani czikkei s értekezései a Természettudományi Közlönyben (1870. A kenyér tápértéke, 1871. A kéncyankalium egyvegyű módosulata), a Berichte d. deutschen chemischen Gesellschaft cz. szaklapban (Berlin, 1871. Die isomere Modification des Schwefelciancaliums, 1872. Die Einwirkung des übermangan-sauren Kaliums auf Weinsäure, 1873. Oxicymol aus Campfer, Untersuchungen über einige Körper der Kampfergruppe, Carvol-Carvacrol; a két utóbbi czikket Kekulé Ágosttal együtt irta); az Akadémiai Értesítőben (1871. a kéncyankalium egyvegyű módosulatáról); a Liebig-féle Annalen der Chemie-ben (I. 1875. Über Dithio cyansäure, Über einige Doppelsalze des Rhodan Ammons); az Erdélyi Muzeumban (1876-77. Közlemények a m. kir. tud. egyetem vegytani intézetéből).
Munkái:
1. Közlemények a m. kir. egyetem vegytani intézetéből. A szobránczi hideg sós-kénes ásványviz vegyi vizsgálata, A fölmangansavas kálium behatásáról szerves savakra. Pest, 1872. dr. Steiner Antallal együtt, előterjeszti Than K. (M. t. akad. Értekezések a term. tud. kör III. 5.)
2. Vizsgálatok a kolozsvári m. k. tud. egyetem vegytani intézetéből. A dithio-cyansavról. A rhodanammon néhány kettős sójáról. Bpest, 1875-77. (Értek. a term. tud. kör VI. 5. VII. 1.)
3. A cyansav vegyületek szöveti alkatáról. Bpest, 1877. (Értekezések a term. tud. kör VII. 15.)
Szinnyei Könyvészete.
M. Polgár 1877. 273. sz.
Ellenőr 1877. 514. sz.
Kolozsvár 1888. 124. 125. sz. (Abt Antal emlékbeszéde) és gyászjelentés.