theologiai doktor, Erzsébet főherczegnőnek hitoktatója, szül. 1863. okt. 16. Zselízen Barsmegyében; a gymnasiumot Kremsmünsterben a benczéseknél, Pozsonyban és Esztergomban, hittudományi tanulmányait Bécsben mint a Pazmaneum növendéke, 1885. nov. 6-tól pedig mint a sz. Ágostonról nevezett cs. és kir. fensőbb papnevelőintézetnek tagja végezte. 1886. márcz. 20. miséspappá szenteltetett, 1887-ben nehány bibliai versnek héberből arabra készített fordításával elnyerte a Lackenbacher-féle dijat. 1888. jún. 25. «sub auspiciis imperatoris» theologiai doktorrá avattatott, mely alkalommal ő felsége gyémánt gyűrűvel ajándékozta meg. 1888. júl. 9. Budapest-belvárosi segédlelkész lett, de a herczegprimás már júl. 28. szertartójává és levéltárosává s 1889. szept. 12. szentszéki jegyzővé nevezte ki. 1890. júl. 23. cs. és kir. udvari káplánná és az Augustineumban tanulm. igazgatóvá nevezte ki ő felsége. 1892. nov. 1-től Rudolf trónörökös kis árvájának, Erzsébet főherczegnőnek hitoktatója.
Czikkei az Uj M. Sionban (1882. Az assyr-babiloni ásatások és a királyok könyvei, 1883. Néhány szó a szent könyvek alexandriai fordításáról, A legujabb ősnyelv, Schäfer hexaemeron-magyarázata. 1884. A szentirási tudományok és a keresztény hitvédelem, A keresztény vallás isteni legitimatiója), a M. Sionban (1887. Miből fejlődött a kereszténység? 1889. Hogy exegetizal Vernes Móricz? 1892. A liberálisok affektálta tárgyilagosságról, 1893. Száz év a német protestans theologia történetéből, tanulmány Pfleiderer műve fölött), a Religióban (1891. Kath. nagygyűlés); irt még apologeticus értekezéseket, könyvismertetéseket és apróbb közleményeket a M. Államba, Bölcseleti Folyóiratba, Theologiai Folyóiratba s a Vaterlandba.
Munkái:
1. XIII. Leo pápa Sapientiae Christianae kezdetű körlevele. Ford. Esztergom, 1890.
2. Fragmentum apologeticum de criterio interno positivo divinae originis christianae religionis. Esztergom, 1891.
3. Hora eucharistica. Viennae, 1892. (Két kiadást ért.)
Álneve s jegyei: Halász Ágost, Dr. F. C. A., Dr. H. Á. és -h-.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnok 129. l. és önéletrajzi adatok.