gymnasiumi tanár, szül. 1824-ben Szendrő-Ládon Borsodmegyében, hol atyja F. Ábrahám akkor lévita (utóbb 1826-49-ig hegymegi lelkész) volt; 1832-33-ban a szikszói gymnasiumba, innét másfél év mulva Sárospatakra ment F. Pál bátyjával együtt: itt végezte a theologiát; 1848-ban esküdt diákká lett és a IV. gymnasiumi osztály bizatott reá; 1848-49-ben az V. osztály helyettes tanára volt; 1849-50-ben rendes tanárnak alkalmazták a III. osztályban 1863-ig, mikor a gymnasium V. osztályának vezértanárává neveztetett ki s főképen latin és görög nyelvet tanított. Meghalt 1872. decz. 20. kolerában.
Reggeli és estveli ima (Sárospataki Füzetek. VII. 1864.)
Munkái:
1. Görög nyelvtan. Krüger K. W. és mások után. Sárospatak, 1853. (Soltész Ferenczczel és Somosi Istvánnal és teljesen átdolgozott kiadás 1861. és 1870. Sárospatak.)
2. Latin nyelvtan. Alsó és közép gymn. osztályok használatára dr. Putsche Károly Edward után. Sárospatak, 1857. (2. kiadás 1858. 3. k. 1863. 4. k. 1866. 5. k. 1874. 6. k. 1883. 7. k. 1886. Sárospatak.)
3. Sophokles szinművei. Ford. Sárospatak, 1858-59. 1866. (Ajas, Philoktetes, Trachisi hölgyek, Electra, Ojdipus király.) Négy rész.
4. Magyarok története, algymnasium számára. Sárospatak, 1863. (2. kiadás Sárospatak, 1866.)
5. Cornelii Nepotis vitae excellentissim. imperatorum cum notis. Sárospatak, 1863. (2. kiadás 1868., 3. k. 1871., 4. k. 1885. Sárospatak. Ezt Kérészi István társával adta ki.)
6. Phaedri fabulae aesopiae. Sárospatak, 1863. (2. kiadás 1871., 3. ki. 1886. Sárospatak.)
Munkatársa volt a Zsarnay Lajos és Soltész Ferencz szerkesztése alatt 1857-ben megjelent első görög-magyar szótárnak.
Levele Szinyei Gerzsonhoz, Levárt, aug. 26. 1866. a Figyelőben (II. 1876. 316. l.)
Kéziratban: Lucanus Pharsaliája, melylyel az akadémiánál pályázott, de Baksay nyerte el a jutalmat; Sophokles többi szinművei.
Danielik, M. Irók II.
Figyelő I. 1876. 316. l.
Petrik Könyvészete és Bibl.
Prot. Egyh. és Iskolai Figyelmező 1874. (Szinyei Gerzson emlékbeszéde.)
Uj M. Athenas 133. l.