az orsz. m. kir. statisztikai hivatal könyvtárnoka, szül. 1844. okt. 23. Rimaszombatban Gömörmegyében; iskoláit szülővárosában kezdette, majd Lőcsén, Váczon, Egerben és Esztergomban folytatta s a pesti egyetemen befejezte, a hol 1865-69-ig jogot tanult és egyszersmind 1868-69-ben a Gorove István földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által szervezett satisztikai tanfolyamot hallgatta s legelső volt, a ki e tárgyból a vizsgát letette; ezen idő alatt leginkább rajztanítással foglalkozott. 1869-ben az országos statisztikai hivatalban nyert alkalmazást, a melynek ez időszerint 50,000 kötetre menő könyvtárának 1871. óta könyvtárnoka.
Mint tanuló kiváló előszeretettel foglalkozott az irodalomtörténettel, régészettel, összehasonlító nyelvészettel, de különösen a képzőművészetek történetével. Czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Esztergomi Ujság (1863.), Fővárosi Lapok (1869. Uttörő szobrászaink, 1873. Uttörő képiróink, 1876. A kabinet festészet nyomai hazánkban, 1886. Beőthy Leóról), P. Napló, Szana Figyelője (1872. Képzőművészeti viszonyok Oroszországban, 1875. Bubenka Sámuel, egy régi magyar képzőművész), Kelet Népe (1876. 83. sz. Az úgynevezett kún miatyánkról, 240-246. sz. Uttörő statisztikusaink emléke, 1877. 108. sz. A Corvinák viszontagságai, 274. sz. A n. múzeum könyvészeti kiállítása), M. Korona (1878. 182. sz. A boldogságos szűz Mária tisztelete őseinknél), Független Polgár, M. Föld, Márki Sándor Irodalmi Értesítője, Kecskeméti Lapok (1878. 50. 51. sz. A honalapítás történetéhez, 1879. 7. sz. Schirkhuber Móricz emlékezete), Gömöri Lapok, Váczi Közlöny (1881. 21. 22. sz. Vácz történetirói: Desericzky Incze, Róka János, Peitler Antal József püspök római utazása, Frater Oswald, Adatok Vitali életéhez sat.), Rozsnyói Hiradó, Polgári Kör, Ipartársulati Lapok, Egyetértés (1883. 162. sz. Egy magyar iró szerelme: B. Lakos János Vándor szünórái), Nemzet, Koszorú (1884. A palócz népköltészetről), Földrajzi Közlemények (1885. A palóczokról, 1886. Vácz helyrajzi és statisztikai szempontból, 1887. A Rima-völgye), Budapesti Hirlap (1886. 310. sz. A képzőművészet, 1887. 88. sz. Mikor nyomták a Komáromi Csipkés-féle Bibliát? 1888. 301. sz Ferenczy István szobrászról), Arad és Vidéke (1887. 139. sz. Palócz világ), Képzőművészeti Szemle, Gömör-Kis-Hont (1890. 35. sz. Ki irta meg Rimaszombat történetét?)
Munkái:
1. Magyarország helyzete és nagysága Szent László korában. Esztergom, 1864.
2. Magyarország vasuthálózata. Bpest, 1874. térképpel.
3. Vácz története rövid előadásban. Rimaszombat, 1875.
4. Rimaszombat története. Bpest, 1876. és 1893.
5. Az országos m. kir. statisztikai hivatal kiadványai 1867-81. Bpest, 1881. (Hivatalos Statisztikai Közlem. Uj folyam.)
6. Az orsz. m. k. statisztikai hivatal könyvtárának és térképgyűjteményének Czímjegyzéke 1867-84. Bpest, 1885. (Hivat. Statiszt. Közlem.)
7. Vácz helyrajzi és statisztikai szempontból. Bpest, 1886. (Különny. a Földr. Közlem.-ből.)
8. A Balog völgye. Bpest, 1888. (Különny. a Földr. Közlem.-ből.)
9. Fáy András élete és művei. Irodalomtörténeti tanulmány. Bpest, 1888. (Ism. Egyetértés 236. sz.)
Átdolgozta a Kollerffy-féle Ortslexikont (Bpest, 1878.)
Jegyei: F. I., -a -e és =ae. (1868. a P. Naplóban, 1869-84. a Gömöri Lapokban, Rozsnyói Hiradóban és Gömör-Kis-Hontban, 1879-83. az Egyetértésben.)
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1876. 1881. 1885. 1888.
Karcsú Antal, Vácz város története, Vácz, 1888. IX. 468. l.
Horváth Ignácz Könyvészete 1888. és önéletr. adatok.