jogi doktor, ügyvéd. F. János ev. ref. lelkész fia, szül. 1858. szept. 5. Szentesen Csongrádmegyében; nagybátyja F. Lajos nagykőrösi ev. ref. lelkész nevelte; középiskoláit Uj-Verbászon és Nagy-Kőrösön végezte. Pályájáúl a jogit választotta s Heidelbergába ment, hol Bluntschlit és Zoepflt hallgatta, ezenkivűl a Fischer Kuno aesthetikai s bölcseleti, valamint Bunsen természettudományi előadásait. Majd nagyobb külföldi körutat tett. Visszatérvén hazájába, jogi tanulmányait Budapesten bevégezte. 1881. máj. 26. Aradra ment az Arad és Vidéke mellé segédszerkesztőnek; majd Nagy-Kőrösön kir. közjegyzői helyettes lett, azután Budapestre költözött. 1888-ban mint gyakorló ügyvéd Szentesen telepedett le, hol a város tiszti ügyésze.
Külföldi tartózkodása alatt közleményeket küldött a magyar lapokba s a németekbe több czikket irt, hogy a Magyarországról terjesztett téves nézeteket és hiedelmeket helyreigazítsa; költeményeket, beszélyeket és czikkeket irt 1877-től 1888-ig összesen 28 fővárosi s 53 vidéki lapba; többi közt a következőkbe: Székesfejérvár (1877. 60-72. sz. Szerelemből szerelemért, regény), Csöndes Órák (1878-79), a Dolinay által szerk. Házi Kincstár és Hasznos Mulattató (1879), Hon, Függetlenség (1879. mut. sz.), Szentesi Lap (1880), Ország-Világ (1880. 1883-85.), Közvélemény (1880. 105. sz. Jókai és pangó irodalmunk), Független Hirlap, Nép Zászlója, Bolond Istók, Üstökös, Magyarország és a Nagyvilág (1880-84), Arad és Vidéke (1880-83. II. Irodalmi viszonyaink, tanulmány, névtelenül, 1884-87. Költem., elb., rajz), Vasárnapi Ujság (1881. 1883. 1888.), Koszorú (1881-84.), Fővárosi Lapok (1882-88. elb., költ. és tárczák), Budapest, Képes Családi Lapok, Magyar Népvilág, Budapesti Bazár, Magyar Népbarát, M. Salon (1884-85), Pesti Hirlap (1886. 307. sz. Álnevekről), Debreczen. Kolozsvári Közlöny, Székesfejérvár, Rozsnyói Hiradó, Szekszárd és Vidéke, Losoncz és Vidéke, Bácskai Közlöny, Nagy-Kőrös, Csongrádi Lap (1891-92) és jelenleg a Szentesi Lap főmunkatársa (1882. A zsidókérdés.) Munkáiból felolvastak a Petőfi- és Kisfaludy-társaságban és a Kölcsey-egyletben. Műveiből többet idegen nyelvre is lefordítottak, így a new-yorki Hungarian Poetry cz. munkában. Szinműve: A hadgyakorlaton, dramolet 1 felv. (megjelent az Arad és Vidékében 1884); A «Figaró» mintájára a Pesti Hirlap által 1882-ben kitűzött tárcza pályázaton 252 mű között A tizedik gyerek cz. rajza nyerte el a pályadíjat.
Munkái:
1. Költemények. Bpest, 1879. (Ismerteti a Koszorú II.)
2. Soha többé! Regény. Arad, 1881.
3. Szeressünk és megbocsássunk. Beszélyek és rajzok. Arad, 1883. Ism. P. Hirlap 269. sz. Főv. L. 237. sz.
4. A gyámoltalan, vigj. Arad, 1885. (Előadatott Nagy-Kőrösön 1884-ben.)
5. Derült perczek. Vig rajzok. Esztergom, 1886. (Mulattató Zsebkönyvtár 31.)
6. Szép leányok könyve. Szentes, 1893.
7. Diákok könyve. Szentes, 1893.
8. Szavaló-könyv. Szentes, 1893. (Három utóbbi sajtó alatt.)
Álneve s jegyei: Csáktornyai Lajos, -ó-s., és -s. (a fővárosi s vidéki lapokban 1877-től.)
Figyelő VII-IX. XV.
M. Könyvészet 1886.
Lakatos Ottó, Arad Története III. 21. l.
Czirbus József szives közlése és önéletrajzi adatok.