Fiáth Ferencz (eörményesi és Karánsebesi báró),
cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos és Veszprémmegye főispánja, F. József és báró Luzsénszky Francziska fia, szül. 1815. szept. 21. Dunántúlnak már a 30-as években egyik vezérlő egyénisége volt. 1844-ben Fejérmegye alispánja, kétszer országgyűlési követe, 1845-ben m. k. helytartósági tanácsos lett. 1848-ban, mikor a horváthok betörtek Veszprémbe, a nemzetőrség parancsnokává választatott; de később távol tartotta magát a politikai mozgalmaktól, remélve a kibékülést az ország és a dinasztia közt. 1860-ban Veszprémmegye főispánja lett, de ez csak rövid ideig tartott. Ez időben többször megfordult Bécsben, érintkezett a politikai körökkel s Nádasdy gróf felszólítására 1864-ben emlékiratot is készített a politikai helyzetről; majd elkészítette Nádasdy felszólítására a kanczellária, helytartótanács, a megyék visszaállítására szükséges kir. kéziratokat, a Magyarországhoz intézett kiáltványt és az országgyűlést megnyitó trónbeszéd bevezetését. 1865-ben Deák husvéti czikke után a megyék szervezésére vonatkozó tanácskozásra Bécsbe hivatván, ismét kineveztetett Veszprémmegye főispánjává. Atyja 1857. nov. 20. osztrák bárói rangot nyert; fiának Ferencznek osztrák bárósága 1874. ápr. 30. Magyarországra kiterjesztetett, illetőleg magyar bárói méltóságra emeltetett. Meghalt 1885. febr. 19. Veszprémben.
Mint ideiglenes kir. biztos 1849. jan. 20. proklamácziót bocsátott ki Veszprémben: Felszólítás Zalamegye s a kebelbeli városok lakosaihoz (Pap Dénes, 1848-49. Oklevéltár II. 313. l.), a Fővárosi Lapokban (1877) egy czikke jelent meg; Egy párbaj története.
Munkája: Életem és élményeim. Bpest, 1878. Két kötet. (Magyar kor- és életrajzok cabinet kiadása II. III. Ism. Hon 1877. 173. Főv. L. 238. 239. Közvélemény 289. P. Napló 273. Kelet Népe 286. 291-93. sz.)
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 171. 172. l.
Tipray Könyvészete 1878.
Nemzeti Lap 1882. 1. sz. arczk.
1885: P. Napló 5. Nemzet 51. Egyetértés 50. Veszprém 8. Pápai Lapok 8. Vasárnapi Ujság 8. sz.
M. Nemzetségi Zsebkönyv I. 325. 326. l. és gyászjelentés.