gymnasiumi tanár, szül. 1855. jan. 27. Egerben Hevesmegyében; tanult az egri, később a budai gymnasiumban, mire történet-földrajzi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte; ekkor egy évig id. Almásy Kálmán gróf házánál Kétegyházán (Békésm.) működött mint házi tanító. Budapestre visszatérvén, több évet töltött mint a középiskolai tanárképző intézet gymnasiumának gyakorló tanára és magán oktató. 1880-ban a félegyházi kath. algymnasiumhoz neveztetett ki tanárnak; de itt csak négy hónapig maradt, mert Trefort közoktatásügyi miniszter tanulmányi ösztöndíjjal Olaszországba küldte, hol másfél évet töltött, a pisai s római egyetem előadásait hallgatta s több ideig volt Firenzében és Riminiben. 1881-ben a fiumei ujjászervezett állami főgymnasiumhoz neveztetett ki rendes tanárnak, hol jelenleg is működik.
Czikkei: a M. Tanügyben (1877. Geographiai múzeumok), a Budapesti Hirlapban (1880. Tárczák Olaszországból, 1892. Fiume és a magyar nyelv); a Fiume cz. lapban (1883. Fiume az ó-korban, 1884. Fiume középkori történetéből, 1885. Fiume a jelen század elején. 1886. Fiume 1848 után, Böngészet Fiume város levéltárából, 1888. Adalékok Fiume történetéhez, Fiume régi kapitányairól, Fiume első okkupácziója a francziák által, 1891. Királylátogatás Fiuméban, 1892. Fiume régi önkormányzata. A Fiumei székesegyház liturgiai nyelvének történetéhez, Hogyan és mikor lettek a Battyány grófok fiumei patriciusokká); a fiumei gymnasium Értesítőjében (1884. Alcune riflessioni sulľeducazione, 1887. Agostino Trefort, 1891. Comme si debba insegnare la storia); az Országos Tanáregylet Közlönyében (1887-88. A gymnasiumi földrajztanitásról; 1890-91. Hogyan tanítsunk történelmet? 1891-92. Nemzeti irányú történelmi oktatás. A történelem az egységes középiskolában); a zárai Rassegna Dalmata-ban (1889. ĽUngheria e Ragussa ford. Thallóczy Lajos után); az Annuario del Club Alpino Fiumanoban (1889. Gli uscocchi nella storia di Fiume); a Gazdasági Mérnökben (1889. Tudósítások a fiumei kikötő árúforgalmáról); a fiumei La Bilanciaban (mely lapnak 1889 óta munkatársa, több politikai és közgazdasági czikk és 1892. J. Batthány nella storia di Fiume.)
Munkái:
1. Állatok az ember szolgálatában. Bpest, 1880. (Ifjúsági Iratok 1.)
2. Columbus Kristóf élete és fölfedezései. Colon Fernand után az ifjuság számára. Bpest, 1881. (Ifjusági Iratok 2.)
3. Geografia ad uso dei gimnasii. Bpest. 1885. Két rész. (Brózik-Paszlavszky után magyarból ford. Matisz G.-vel együtt.)
4. Fiume és az uszkókok. Történeti tanulmány. Bpest, 1891. (Különnyomat a Századokból.)
5. Geografia politica. Bpest, 1892. (Varga O. után magyarból ford.)
6. Fiume zur Zeit der Uskokenwirren. Triest und Fiume, 1893. (Különnyomat az Ung Revue 1892. évf.)
Szerkesztette a Magyar Tengerpart cz. közgazdasági, társadalmi és irodalmi hetilapot 1893. jan. 1-től júl. 2-ig Kőrösi Sándorral együtt Fiuméban; ezen lapba számos czikket, ismertetést, tárczát irt és ir jelenleg is F., F. A. jegyek alatt és névvel.
M. Könyvészet 1891. és önéletrajzi adatok.