szent Ferencz-rendi Capistran szerzetes, szül. 1845. szept. 21. Vingán Temesmegyében; 1862. szept. 10. lépett a rendbe s 1868. nov. 22. miséspappá szenteltetett föl. Egyházi téren rigorista, modorában szelid, de meggyőződéseiben, nézeteiben hajthatatlan. Sokat tanult, sokat olvasott és sokat látott. Értelmes, vallásáért rajongó barát, ki czéljául tűzte ki rendje dicsőségének hirdetését. Rendtársai nagyra tartották, mert ő volt az egész rend definitor generalisa Rómában, mint rendjének biztosa pedig a különféle tartományokat rendre vizsgálta s azok állapotáról jelentést tett a rend főnökének, ma pedig, mint a rend történetirója Rómában tartózkodik. Gyűjtő természetű lévén, a hol csak megfordult, mindenütt a könyvtárakat és levéltárakat tanulmányozta, másolt és tanult. Magyarországban, horvát-szlavon földön, Olaszországban nem igen akadunk olyan levél- vagy könyvtárra, hol ő ne dolgozott volna. A zágrábi akadémia megválasztotta tagjának.
Munkái:
1. Acta Bulgariae ecclesiastica. Zagrabiae, 1887. (Monumenta spectantia historiam slavorum meridionalium XVIII.)
2. Acta Bosnae potissimum ecclesiastica cum insertis editorum documentorum regestis ab anno 925. usque ad annum 1752. Zagrabiae, 1892. (Monumenta slavorum meridionalium XXIII.)
Schematismus Prov. S. Joannis a Capistrano 1890.
Századok 1893.