megyei aljegyző, F. Ede kincstári erdőszámvevő és Szaplonczay Borbála fia, szül. 1866. febr. 20. Kőrösmezőn Máramaros megyében; középiskoláit a m.-szigeti kegyesrendi algymnasiumban és az ottani ev. ref. főgymnasiumban, jogi tanulmányait ugyanott a jogakadémián végezte s az ottani olvasókörnek elnöke volt. 1888-ban Beszterczebányán kincstári ügyészségi joggyakornok volt; 1889-ben központi szolgabiróvá, 1891-ben aljegyzővé választották meg.
Irodalmi kisérletei a m.-szigeti lyceumi önképzőkör havi közlönyében jelentek meg; irói pályáján különösen Szilágyi István igazgató tanára buzdította. 1889-ben Mit válaszolt cz. 1 felv. vígjátékát adták elő Beszterczebányán; azután az Ország-Világ közölte egy pár elbeszélését.
Munkái:
1. Mindennapi történetek. Szatmár, 1887. (Beszélyek. Ism. Máramarosi Lapok.)
2. Jégvirágok. Költemények. Beszterczebánya, 1889.
3. A halottak feltámadnak. Regény. Beszterczebánya, 1892. (Fekete Ö. álnévvel. Előbb a Beszterczebánya és Vidéke cz. lapban.)
Szerkeszti a Beszterczebánya és Vidéke cz. lapot 1888. decz. óta. (Ebben vezérczikkeket, tárczákat ir és különösen a magyarosítás érdekeit képviseli a panszlavizmus ellen; álneve: Fekete Ördög.)
Kéziratban: egy kötet elbeszélése.
Horváth Ignácz Könyvészete 1887. 1889.
M. Könyvészet 1892. és önéletrajzi adatok.