ügyvéd, Horvát István szerint pápai származású és r. kath. vallású volt (azonban a pápai anyakönyvben sem születési, sem halálozási idejére nem akadtak); 1800-01-ben Szombathelyt végezte a VII. osztályt és Kresznerics volt a tanára; innét 1801-ben Pestre jött, az egyetemen folytatta tanulmányait és e mellett báró Laffert Vincze fiai Antal és Ignácz mellett házi tanító volt. 1805-6-ban jogot hallgatott az egyetemen és Napi jegyzései szerint Horvát Istvánnak jó barátja volt, Révait, Virág Benedeket, Vitkovicsot, Schedius Lajost gyakran látogatta. 1805. jan. 12. Horváth István, Markovics János és Rachovetz András, mind a hárman a bölcselkedés doktorai, társaságot alkottak és F. választották titkáruknak, ki ezen naptól kezdette irni Napi jegyzéseit; a társaság czélja «a haza ügye, a literatura előmozdítása és az emberiség nemes terjesztése» volt. 1810-12-ben Bécsben időzött a br. Laffert fiúkkal 1814. júl. 19. nőűl vette Molnár Annát; a Felső-Őrsön tartott násza egész irodalmi ünnepélylyé nőtte ki magát, melyre Budapestről, Székesfehérvárról, Veszprémből egybesereglettek az akkori irodalomnak csaknem összes képviselői. Később azonban Pankotán (Aradm.) egészen az ügyészségnek adta magát; szegre akasztotta lantját, melyet az öreg Virág kedélyes epistolái hasztalan nógattak a megszólalásra. 1833. máj. 26. már Veszprémből ir özvegye Horvát Istvánhoz levelet, melyben fia halálát tudatja vele. Művelt ember volt; latinul, németül és francziául egyaránt olvasott.
Költeményeit névtelenül vagy ismeretlen álnevek és jegyek alatt irhatta, mert neve alatt nem fedezhettem föl.
Munkái:
1. Örömversek azon gyászos hír után, mely a nagyérdemű s fő tiszt. Paintner Mihály rátóti prépost úrnak halálát hazudta, mikor a győri kerületben az oskoláknak királyi főigazgatójokká neveztetett. Pest, 1805. (Vitkovics Mihály és Horvát Istvánnal együtt.)
2. Verseghy Ferencznek megcsalatkozott illetlen mocskolódásai a Tiszta Magyarságban. Pest, 1806. (Fényfalvi Kardos Adorján névvel; V. személyes bántásait veri vissza s elveit és összes tanait ostromolja, védve Révaiét. Toldy ugyan neki tulajdonítja ezen munkát, de valószínű, hogy azt Révai sugalta s társaival együtt irta; ezen körülményről azonban Napi jegyzeteiben egy szóval sem emlékezik meg.)
3. Közönséges geographia, melyben a földnek mathematikai, természeti, és leginkább politikai állapotja a legujabb változások után elő adatik. Pest, 1809. (2. egészen megjobbított kiadás. Pest, 1823. A 3. kiadás ezen czímmel: F. J. közönséges geographiája, 2. kiadás után ujabb változások szerint korunk szükségeihez alkalmazta Kanya Pál.)
Kéziratban egy verse s Napi jegyzések 1805-06. 4-rét 159 lap (a m. n. múzeum kézirattárában); ugyanott van Horvát Istvánhoz irt 146 levele is.
Katona, Historia Critica LXII. 581. l.
Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irod. Története.
Hon 1880. 42. 291. sz.
Petrik Bibliogr.