egri egyházmegyei prépost és főesperes, F. Lajos egri egyházmegyei alapítványi ügyész és Dessewffy Gizella fia, szül. 1841. decz. 10. Nagy-Kállóban Szabolcsmegyében; a gymnasium négy alsó osztályát a szülői háznál végezte. 1855-57-ig a debreczeni ev. ref. kollegiumot látogatta, honnét az egri papnövendékek közé lépett. Itt végezte a bölcseletet és theologiát; ekkor fiatal kora miatt mint actuarius alkalmazást nyert a főegyházmegyei hivatalnál. 1864. júl. 25. ordinálta főpásztora és Püspök-Ladányba nevezte ki káplánnak, honnét 1866. okt. 11. a Kállay-család patronátussága alá tartozó tisza-eszlári parochiára költözött. 1878-ban a rakamazi kerület helyettes alesperese, máj. 23. nagy-kállói plébános és 1879-ben alesperes lett. 1890. jan. 22. ő felsége sz. Miklósról nevezett landecki préposttá nevezte ki, 1891. jún. 28. pedig szabolcsi főesperes lett.
Számos czikket irt a Kath. Néplapba, Egerbe, Religióba -y-n jegyek alatt; feltünést keltett a Magyar Államban (1873.) megkezdett tiltakozásával Deák Ferencz amerikai rendszere ellen. Az Egri Egyházm. Közlönyben következő czikkei jelentek meg 1873: Nyilatkozat a pap-nyugdíjintézetünk érdekében. Nyilt levél P. E. kanonok urhoz ez ügyben, Szerény nézetnyilvánítások parochialis könyvtáraink érdekében, 1874. Jóakaratú észrevételek egy gyakrabban előforduló szabálytalanságra.
Kéziratban: A nagykállói rk. egyház története.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 82. l.