szinész, szül. 1857-ben Budapesten róm. katholikus szülőktől; két reáliskolai osztályt végzett, azután szobrász, diszmű-, majd könyvkereskedő lett a Révai testvéreknél. 1874-ben Kecskeméten a szinész-pályára lépett és 44 vidéki városban fordult meg, közben kétszer a budai szinkörben; szakmája leginkább az apa s jellemszerep. 1892-ben a budapesti népszinháznál vendégszerepelt és 1893. októbertól ugyanoda szerződtetett.
A szinműirásra 1879-ben Temesvárt Csiky Gergely buzdította s 1881-ben az akadémiai pályázaton A műkedvelők cz. szinművével harmadik helyen, 1882-ben A lovagias korral a díjra második helyen tüntettetett ki s 1883-ban A késő ébredés cz. szomorújátékával 100 arany Teleki-dijat nyert. Ezután a vidéki, leginkább az aradi, debreczeni, győri és soproni lapokba irt verseket, tárczákat és egy-két nagyobb elbeszélést; közben a Családi Lapoknál egy költeményével két arany díjat nyert. Lefordította Echegaray Szent-e vagy őrültjét, Blum és Toché Madam Mongsdin-jét, Voss Richard Bünös-ét és még két szinművet.
Peterdi a családi magyarosított neve, de mint szinész és iró csak a Fenyéri néven ismert.
Akadémiai Értesítő 1890. 58. l. és önéletr. adatok.