tanító, szül. 1839. febr. 3. Nagy-Mányokon Tolnamegyében; az első zeneoktatást atyjától F. Ferencztől, ki szintén tanító volt, nyerte s már tiz éves korában az orgonán nagy ügyességgel és szabatossággal játszott. A tanítói pályára lépett és 1855-56-ban a pesti tanítóképzőben tanítójelölt volt. Szegény fiú lévén, zenetanítással iparkodott szükségleteit fedezni. A nemzeti zenedében Thern Károly zenetanár vezetése alatt tanulmányozta az összhangzattant és a zongora-osztálynak is szorgalmas látogatója volt. 1886-tól tanító és a dalegylet elnöke volt Lugoson, hol 1891. jan. 15. meghalt.
Zenészeti s méhészeti czikkeket és lugosi leveleket irt a Zenészeti Lapokba, Tanodai Lapokba (1862), az Ungarische Bienebe (1873-78), a Méhészeti Lapokba (1880-85), a Deutsche Bienenfreundba (1880-85), a Bienenwirthschaftliches Centralblattba (1880-81. 1886), a bécsi Bienenvaterba (1882-83.), A Blätter für Bienenzuchtba (1885-86. 1890.) és a Méhészeti Közlönybe (1888). A dr. Beltramini Ferencz általános méhészeti Bibliographiájában a magyarországi részt ő irta (1885.)
Szerkesztette a Dalárzsebkönyvet (Pest, 1865.)
Ságh József, M. Zenészeti Lexicon 110. l.
M. Lexikon VII. 411. l.
Petrik Könyvészete.
Néptanítók Lapja 1886. 13. l.
Méhészeti Lapok XII. 1891. (Kühne Ferencz).
Blätter für Bienensucht 1891.