orvosdoktor. F. Béla ügyvéd és F. Hugó orvos testvéröcscse, szül. 1865. okt. 31. Lovasberényben (Fehérm.); a gymnasiumot szülőhelyén és Budapesten végezte, hol az orvosegyetemet is látogatta. 1890-ben orvosdoktorrá avatták föl; azóta gyakorló orvos a fővárosban.
Irt számos elbeszélést, eredeti s fordított költeményeket a következő lapokba: Képes Családi Lapok (1882-től). Székesfehérvár és Vidéke (1884-től Fidelis álnév alatt), Ország-Világ (1886-tól), Vasárnapi Ujság (1888-tól), M. Szalon (1891-től), A Hét (1891-től), Pesti Napló (1891.), Vasárnap (1891.), Élet (1892.); a M. Nyelvőrben (1884-86.) hosszabb dolgozata van Mikes Kelemen nyelvezetéről; az Egyenlőségben két czikksorozata (1888-89.) Zsidó-magyar művészek cz. és (1890-91.) Zsidó-magyar irók és tudósok cz. Irt ezeken kivül népszerű orvosi s egészségügyi czikkeket és a M. Géniusznak (1892 óta) belső munkatársa, hol az Orvosi szalon és Arczképtanulmány rovatot vezeti.
Álnevei s jegye: Dr. Fidelis, Argus és -el-.
Borsod-Miskolczi Közlöny 1891. 96. sz.
Képes Családi Lapok 1892. 9. sz. arczk.
M. Salon 1893. arczk.
Egyenlőség 1893. 7. sz. arczk.
M. Géniusz 1893. arczk. és önéletr. adatok.