m. kir. erdőtanácsos és akadémiai tanár, szül. 1837. jún. 18. Tordán Torda-Aranyosmegyében, hol atyja unitárius vallású kamarai orvos volt (meghalt 1842-ben). F. L. a gymnasiumot Tordán és Kolozsvárt az unitáriusoknál, szaktanulmányait ösztöndíj élvezete mellett 1856-59-ig a selmeczbányai m. kir. bányászati s erdészeti akadémián végezte. 1859. nov. 19-től a kolozsvári bánya- s erdőigazgatóság kerületében mint gyakornok alkalmaztatott. Az erdészeti államvizsgát Kolozsvárt tette le. 1867 őszén a megmagyarosítandó selmeczi erdészeti akadémiához neveztetett ki segédtanári helyettesnek és fokozatosan megbizatott az általános és erdészeti növénytan, erdészeti talaj- és klimatan, erdészeti állat- és rovartan, nemzetgazdaság és pénzügytan s végre az erdőértékszámítástan előadásával. 1869. nov. 11. ideiglenes erdészszé neveztetett ki, de tanári szolgálattétel végett az akadémián hagyatott. 1871. jún. 10. rendkivüli tanárrá, 1873. máj. 30. a növénytan, az erdőtenyésztéstan, erdővédelem, az erdészeti, vadászati és urbéri törvények rendkivüli tanárává neveztetett ki; 1878. jan. 27. rendes tanárrá léptettetett elő tanácsosi czimmel és jelleggel. 1891-92-ben az erdőrendezés-, erdőbecslés-, erdőértékszámítástannak, az erdészet satistikájának, történetének és irodalmának előadásával bizatott meg.
Az Erdészeti Lapokban megjelent nevezetesebb czikkei: 1868. A legártalmasabb erdőgyomokról, a füvekről. Légtüneti észleletek Selmeczről, 1869. A vadászati jog a tulajdonjognak elválaszthatatlan tartozéka, 1872. A pénzügyi forda ismertetése, 1873. Ausztria erdészeti kiállításáról, 1874. Az erdészeti kisérleti állomások ügyében, 1875. Közlemények a magyarországi főfanemek tenyésztési határairól és az erdőmívelés köréből. Az államerdők eladásának kérdéséhez Ardai név alatt, Egy eszme a kisérleti állomások ügyében, 1876. Árt-e a fenyőszú? 1877. A mult évi fagy hatása a selmeczbányai erdészakadémia kertjében tenyésztett fanemekre, Még valami a mult évi fagyról, Mi a teendő az erdészeti szolgálathoz szükséges műszaki engedélyszemélyzet nevelése érdekében? Fatenyészeti kisérletek amerikai famagvakkal, Miként kezeljük a bükkel és gyertyánnal elegyült tölgyeseket? 1878. A selmeczi erdész akadémikusok ez évi nagy gyakorlata, Reviczky Mutejecz János és a selmeczi erdészakadémia véleménye a fenyőszú káros voltáról, 1879. A virágos kőris pusztulása a Bakony vidékén, 1880. Észleletek az erdőnek a hóolvadásra gyakorolt befolyása felett, Az orsz. m. gazdasági egyesület közgazdasági értekezletére kitűzött erdészeti kérdésekhez, Külföldi fák tenyésztésének észlelete hazánkban, 1881-82. A hamu hatása az elültetett csemetékre, 1883. Kirándulás a fogarasi havasokban, 1884. A selmeczi erdőakadémia reformálásáról, 1887. Abauj-Torna, Szepes és Gömör vármegyék erdőtenyésztési viszonyai, A debreczeni erdők és a talaj elszegényedésének elmélete, 1888. A tolokás magvető, Bars, Nyitra, Pozsony és Trencsén várm. erdészeti viszonyai, 1889. Ültessünk-e vagy vessünk, 1890. Bereg, Ung, Zemplén vármegyék és Horvát-Szlavonország erdészeti viszonyai, 1891. Az apácza gyaponcz rovar a bajorországi erdőkben, A Bánságban, Alsó-Fehér-, Bihar- és Szilágymegyékben, Erdély keleti határ-hegységeiben és a Hargitában Brassótól Naszódig, valamint a Dunántúli vármegyékben tett utazásairól szerkesztett jelentéseinek egy része megjelent a Közgazdasági Közlönyben; az Erdélyi Gazdában főbb czikkei: 1881. Vizmosások megakadályozása vizszintes árkok által, 1882. A talaj feladata, keletkezése és nemei, A talajban véghezmenő physikai folyamatok, A talaj vastagságának és belső minőségének változatai, A gazda kötelessége a talaj iránt, 1883. Véderdők az Aranyos folyó mentén.
Munkái:
1. A közerdész. Gyakorlati útmutatás az erdészeti műszaki segédszemélyzet számára, egyszersmind az erdészet rövid vázlata kisebb birtokosok és gazdasági tanintézetek használatára. Budapest, 1873. (Illés Nándorral együtt. Az erdészeti egyesület által 200 frt pályadíjjal jutalmaztatott.)
2. Erdőértékszámítástan, erdőbirtokosok erdőtisztek és általában az erdőüzlettel foglalkozók számára, erdészeti tanintézeteknél való használatra, de egyszersmind az öntanítás kiváló figyelembe vételével. Selmeczbánya, 1874. (2. teljesen átdolg. kiadás. Selmeczbánya, 1892.)
3. A mezőség kopárainak befásítása. Kolozsvár, 1876. (Az erdélyi gazdasági egylet által 50 aranynyal jutalmazott pályamunka.)
4. Az erdővédelem körvonalai. Selmeczbánya, 1877.
5. Erdészeti rovartan. Selmeczbánya, 1878. Két kötet.
6. Beszélgetés az uj erdőtörvényről. Kolozsvár, 1880. (Különnyomat az Erdélyi Gazdából. Második javított kiadás.)
7. Az emberi trágya a mezőgazdaságban. Az erdélyi gazdasági egyesület által jutalmazott pályamunka. Kolozsvár, 1881. (Nickel Zsigmonddal együtt.)
8. Erdészeti talajtan. Selmeczbánya, 1882. (2. teljesen átdolg. kiadás. Selmeczbánya, 1891.)
9. Az erdőbecsléstan kézikönyve. Selmeczbánya, 1882. (Schóltz Gyulával együtt; az erdészeti egyesület által 100 arany pályadíjjal jutalmaztatott. 2. átdolg. kiadás. Selmeczbánya, 1893.)
10. A tölgy és tenyésztése. Bpest, 1888. (Az országos erdészeti egyesület által a Deák Ferencz alapítványból 100 aranynyal jutalmazott pályamű.)
11. A Magyarországon előforduló főbb fanemek csemetéinek termesztése és ültetése. Néptanítók, községi előljárók és kisbirtokosok számára. Bpest, 1889.
12. Erdészeti növénytan. Bpest, 1891. (Mágocsy-Dietz Sándorral együtt és Rejtő Adolf közreműködésével. Az orsz. erdészeti egyesület Deák Ferencz alapítványából 200 aranynyal jutalmazott pályamunka. Ism. Bud. Szemle 1892.)
13. Az erdei vetésről és ültetésről. Néptanítók, községi előljárók és kisbirtokosok számára. Bpest, 1893. (Az orsz. erdészeti egyesület által a Deák Ferencz alapítványból 40 aranynyal jutalmazott pályamunka.)
Selmeczi m. kir. bányász- és erdész-Akadémiai Emlékkönyv. Selmecz, 1871. 202. l.
Szinnyei Könyvészete.
M. Könyv-Szemle 1876. 298. l.
Tipray Könyvészete 1878.
Horváth Ignácz Könyvészete.
M. Könyvészet 1891.
Corvina 1892. 31. sz. és önéletrajzi adatok.