hirlapiró, szül. 1854. nov. 19. Kecskeméten, hol atyja jó módú kereskedő volt; iskoláit szülővárosában kezdte s a felső osztályokat Pesten az ág. ev. gymnasiumban végezte, 1872-ben Berlinbe ment az egyetemre; onnét Lipcsébe, hol jogot, államtudományokat és bölcseletet hallgatott és alapította Odeschalchi Géza herczeggel és Teleki József gróffal a lipcsei magyar egyletet, melynek két évig elnöke volt; öt évi tanulás és a vizsgák letétele után 1878-ban visszatért szülővárosába s a Kecskeméti Lapokat szerkesztette. Megindította azon mozgalmat, melynek eredménye az volt, hogy Katona Józsefnek szülőházát emléktáblával jelölték meg és hogy azóta évenként Katona-ünnepélyek tartatnak; a Katona-kör is az ő kezdeményezésére alakult; a kecskeméti telepvasútat építette s a kecskeméti ev. ref. gymnasiumban szegény tanulók részére 2000 frtos alapítványt tett. 1884-ben Budapestre jött és májusban megalapította Hevesi Józseffel együtt a Magyar Salont. A magyar vígszinház eszméjét is ő pendítette meg.
Lipcsében 1874-ben Böttcher novellairóval együtt kiadta a Deutsche Reichslaterne cz. társadalmi és kritikai folyóiratot, mely Rochefort Lantern-je éles hangját utánozta. A Kecskeméti Lapokban és a M. Salonban több czikke jelent meg; a M. Themisben Az esküdtszékekről irt; a P. Naplóban (1891. 138. sz.) A negyedik szinház ügyéről.
Munkái:
1. Anfänge des ungarischen Schauspiels. Berlin, 1873.
2. Geschichte des Geldes. Leipzig, 1874. (Le Noir névvel.)
3. Geschichte der Ehe. Leipzig, 1874. (Le Noir névvel. Különnyomat az Ethnogr. Mitheilungenból.)
4. Deutsche Reichseisenbahnfrage. Leipzig, 1875. (Felolvasás a lipcsei egyetemen)
5. Társadalomtudomány elvei vagy érzéki, nemi és természeti vallás. Angolból ford. Bpest, 1879. (Névtelenűl.)
6. Geschichte der ungarischen Volkswirthschaft. Bpest, 1889. (A magyar szöveg kéziratban maradt.)
7. A vallástalanságról. Bpest, 1890.
Szerkesztette a Kecskeméti Lapokat 1882. jan. 1-től 1883. decz. 30-ig és szerkeszti a M. Szalont 1884. máj. óta Budapesten.
Irt szinműveket is, melyek Kecskeméten előadattak, ú. m. A zuhany-kúra, vígj. 1 felv. (1872.), Szereti a feleségét, vígj. 1 felv. és Tudományosan, vígj. 1 felv. (1885-86.)
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Athenaeum Kézi-Lexikona I. 587. l.
Egyenlőség 1893. 4. sz. és önéletrajzi adatok.