Fekete György (galánthai gróf),
országbiró, val. belső titkos tanácsos, szül. 1711. márcz. 13. Pápán Veszprémmegyében; 1730-ban a bécsi egyetemen végezte tanulmányait és közügyvédből kir. ügyvéd, cs. kir. helytartósági tanácsos, 1752-ben kir. személynök, val. belső titkos tanácsos, 1760. Aradvármegye főispánja, sz. István-rend közép-, utóbb nagy-keresztese, kir. főudvarmester és 1770. alkanczellár lőn és 1760-ban római sz. birodalmi grófi rangra emeltetett. 1773 óta az országbirói méltóságot is viselte; 1770-től 1784-ig az egyetem és összes tanulmányi ügyek főigazgatója volt. Meghalt 1788. okt. 18. Pesten.
Munkája: Comitis Georgii condam Fekete de Galantha problemata juridica, seu quaestiones, in causis, per excelsam curiam regiam, anno 1777 et sequ. revisis, pro et contra ventillata. Edidit Joannes Csaplovics de Jeszenova. Posonii, 1814. (Kézirata a m. n. múzeumban.)
Arczképe: rézmetszet Mansfeld Sebestyéntől Bécsben és Ehrenreichtől Bécsben.
Merkur von Ungarn 1787. II.
Der Neue Kurir aus Ungarn 1788. 61. sz.
M. Merkurius 1788. 5. sz.
M. Kurir 1788. 1111. l.
Schaffrath Leopold (báró), Justa Solennia és Trauerrede... Pest.
Fejér, Historia Academiae 95. 106. 201.
Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 143. és Pótlékkötet 233. l.
Pauler Tivadar, Budapesti Egyetem Története I.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.