ev. ref. lelkész, konventi tag a pataki főiskolai algondnok, F. Sámuel lelkész és Nemes Mária fia, szül. 1838. jan. 22. Legenyén Zemplénmegyében; elemi iskoláit Ladmóczon végezte, hová atyja időközben átköltözött; 1847. szept. Sárospatakra ment, hol az apai háznál is tanult fiú a grammatikai osztályba vétetett föl. Patakon végezte a gymnasiumi, philosophiai s theologiai tanfolyamokat. Tanára Erdélyi János volt az ifjúnak lelkes buzdítója, jóakaratú segítője s felkölté benne a költői tehetséget. 1857-ben Fehérgyarmatra hívták meg a nagyobb fiúiskolának tanítójául, hol két évet töltött. Innét Pestre ment, hol a hittani folyam csonka évét bevégezte, irodalmi tanulmányokat tett és az angol nyelvben való jártasságának megvetette alapját, együtt tanulva Győri Vilmossal s Thaly Kálmánnal, kik ekkor szintén a ref. theologiai intézetnek voltak növendékei. 1859 őszén betegeskedése miatt haza ment atyja házához, hol klassikai irodalmi és bölcseleti tanulmányokkal foglalkozott. Erdélyi Jánossal folytonos levelezésben állott, ki haladását figyelemmel kisérte s tanácsaival buzdította; az ő ajánlatára választották meg Csurgóra tanárnak. Azonban időközben kedvezőbb állomás kinálkozott számára Hód-Mező-Vásárhelyen, hova a Debreczenbe költözött Imre Sándor helyére választották meg, szintén Erdélyi ajánlatára, tanárnak. 1860. ápr. el is foglalta tanári állomását és a gymnasium VIII. osztályában a latin s magyar irodalmat és bölcseletet tanította. Itt nősült meg először 1860-ban, s igy külföldi utjáról le kellett tennie. A sátoralja-ujhelyi lelkészi állomás megürülvén, őt választották meg lelkésznek és F. ez állomást, miután Debreczenben a papi vizsgát letette, 1865. okt. elején elfoglalta s azóta ott működik. Mint egyházi szónok is kitünő névvel bir, s 1876-ban Kecskeméten a prot. egylet gyűlésén és a zsinat ünnepélyes megnyitásakor ő mondott egyházi beszédet. Elnöke a felsőzempléni tanitó-testületnek, tagja az egyházkerületi tanügyi bizottságnak; több év óta conventi rendes tag és az egyházkerületi énekügyi bizottságnak is elnöke.
Költeményei 1857-től kezdve megjelentek a Kalauzban, Napkeletben, Vasárnapi Ujságban, Divatcsarnokban, Hölgyfutárban, Csokonai Albumban, Részvét Könyvében, Magyar Ember Könyvtárában, Pesti Hölgydivatlapban, Szépirodalmi Figyelőben, Koszorúban, Magyarország és a Nagyvilágban, Ország-Világban, Főv. Lapokban, Szegedi Hiradóban, Zemplénben sat.; társadalmi és széptani tanulmányai a Divatcsarnokban és Pesti Hölgydivatlapban, különösen: Kisfaludy Sándor és Károlyról, Berzsenyi Dánielről sat.; egyháztársadalmi czikkei a Prot. Egyh. és Isk. Lapban, az Erdélyi Prot. Közlönyben, a debreczeni és sárospataki prot. lapokban. A debreczeni zsinat megnyitásakor (1881. okt. 31.) tartott egyházi beszéde a Zsinat jegyzőkönyvében.
Munkái:
1. Fejes István költeményei. I. kötet. Szeged, 1861.
2. Troilus és Kressida, ford. Pest, 1870. (Shakespeare minden munkái 10 kötet.)
3. Egyházi beszédek. Sátoralja-Ujhely, 1874-76. Két füzet. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1877. 1. sz. Uj kiadás. Bpest, 1888.)
4. Temetési beszédek. 1. füzet. Sátoralja-Ujhely, 1876. (Olcsó kiadás. Bpest, 1888.)
5. Egy szép asszony. A Kisfaludy-társaság által 50 aranynyal jutalmazott költői beszély. Bpest, 1876. (Ism. Pesti Napló 162. sz. Magyarország és a Nagyvilág 38. sz. Budapesti Szemle XII.)
6. A világtörténet időrendi átnézése. Sátoralja-Ujhely, 1876. (Dr. Kerényi Ede névvel.)
7. Magyarország történetének időrendi átnézése. Sátoralja-Ujhely, 1876. (Dr. Kerényi Ede névvel.)
8. Kisebb költemények. Sátoralja-Ujhely, 1881. (Ism. Magyarország 54. 55. sz.)
9. A sátoralja-ujhelyi ev. ref. egyház története 1522-1889-ig. Sátoralja-Ujhely, 1889. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.)
10. A magyarországi református egyház énekes könyve megujításának programmja. Sárospatak, 1890.
11. Előmunkálatok a magyarországi ref. egyház énekes könyvéhez. Sárospatak, 1890-91. Öt füzet. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1890-91., Dunántuli Prot. Lap 1891.)
Kéziratban: Egyházi beszédek, Drámai és elbeszélő költemények, Kisebb költemények; fordítások Shakespeareből: Sok zaj semmiért és kisebb költemények angolból.
Petrik Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1879. 11. sz. arczk.
Kiss Károly, Szatmári ref. egyház története 355.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Új F. XI. 252.
Dömény József Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882. (Hibásan F. Jánosnak irva.)
Uj M. Athenás 126.
M. Könyvészet 1876. 1881. 1887-90.
Figyelő XVIII. 58. (Sz. Kiss Károly.) és önéletrajzi adatok.