Kezdőlap

Fejérpataky László (kelecsényi),

bölcseleti doktor, a m. n. muzeum levéltárnoka, a m. tud. akadémia rendes tagja, egyetemi m. tanár, F. László kir. tanácsos és a budapesti kir. tábla nyug. segédhivatali főigazgatója s Lendvay Terézia fia, szül. 1857. aug. 17. Eperjesen, hol atyja az akkori kerületi főtörvényszéknél alkalmazva volt. A gymnasiumot Budapesten a kegyesrendieknél kezdte s a kir. kath. főgymnasiumban 1875-ben végezte. 1875-76-ban egyéves önkéntes volt, 1876-ban cs. és kir. tart. tüzérhadnagy lett, 1885-ben áttétetett a m. kir. honvédséghez; jelenleg is m. kir. honvédhadnagy szolg. kiv. viszonyban. A budapesti egyetemen mint bölcselethallgató két évet töltött; azután a m. kir. vallás- és közokt. miniszteriumtól támogattatva a bécsi egyetemre ment, hol a k. k. Institut für österreichische Geschichtsforschung-ban szintén két évet töltött főleg történelmi s oklevéltani tanulmányokkal. 1878. szept. 21. a budapesti egyetemen bölcselet-doktori, 1879. máj. 12. tanári oklevelet nyert és ugyanezen évben (május 31.) a budapesti egyetemen az oklevéltan magántanára lett. 1887. jan. 14. óta a Salamon Ferencz igazgatása alatt létesített történelmi seminarium vezető tanára; úgyszintén a középiskolai tanárképző intézet tanára. 1880-ban a budapesti egyetemi könyvtár kéziratainak rendezésével bizatott meg; 1881-ben a vallás- és közoktatási miniszterium hosszabb tanulmányutra küldte, mikor Berlinben Wattenbach, Bresslau, Waitz és Párisban az École des Chartes előadásait nyolcz hónapig hallgatta. 1881-1882-ben a dr. Szinnyei József szerkesztésében megjelent Ország-Világ segédszerkesztője, 1881-82-ben az országos könyvészeti kiállítás jegyzője volt. 1881-ben a m. történelmi társulat megválasztotta igazgató-tagjává. 1882. ápr. 12. a m. n. muzeum levéltárnokává neveztetett ki. 1883-ban részt vett a m. heraldikai és genealogiai társaság megalakításában, melynek kezdettől fogva ig. vál. tagja s titkára. 1884. jun. 5. a m. tud. akadémia megválasztotta levelező s 1893. máj. 12. rendes tagjává. 1885-től az országos régészeti és embertani társulat választmányi tagja; 1889. decz. óta a m. t. akadémia tört. bizottságának előadója. Levéltári kutatásokat tett 1880-ban Horvátországban és Dalmácziában, 1883-ban és 85-ben Rómában a vatikáni könyv- és levéltárban, 1884. Admontban, 1886. Münchenben és Nürnbergben, 1887. Krakó-, Boroszló-, Berlin- és Drezdában, 1888. München- és Innsbruckban; 1889-ben a M. T. Akadémia által a Zsigmondkori Oklevéltár szerkesztésével bizatván meg, e czélból a legszellemesebb levéltári kutatásokat végzi; eddig 80-nál több nevezetes hazai s külföldi levéltárból gyűjtötte össze a Zsigmondkori oklevélanyagot.

Czikkei, értekezései s nagy számú könyvismertetései a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Fővárosi Lapok (1874. A pillangó, Lamartine után, 1880. Zágrábból, Trieszttől Záráig, A bocchézek és csrnagorczok földjén, 1881. Berlin télen, 1882. Régi könyvek között, 1883. A m. tört. társulat kirándulása Sopronmegyébe), Reform (1875. 43. 44. sz. Magyarország halászata, 63. 64. sz. Klingesor Miklós, 116. Magyarországi irók és tudósok a XIV. században), Kelet Népe (1875. 169. 170. sz. II. József császár chersonésusi utja, 1876. 82. sz. Egy magyar pápa, 1877. 2-4. sz. Pest multjából, 73. A káromkodásról, 164. Házassági szertartások a Habsburg-házban, 245. A köpcsényi levéltár), Magyarország és a Nagyvilág (1875. Magyar tudósnők és irónők a XVI. XVII. és XVIII. században, 1876. Nehány irónő a mult századból, 1877. Régi irók Pestről), Életképek (1876. Mit tanitanak Francziaországban hazánk történetéről?), Századok (1877. Érsekujvár ágyúi 1685-ben, 1878. A jászói bizottság jelentése, 1879. Legujabb oklevélgyűjteményeink és az oklevelek kiadása, Még egyszer Anonymus, 1880. Egy magyar festő a XV. század első feléből, 1881. Kutatások Dalmáczia levéltáraiban, Jelentés Sárosmegye levéltárairól, 1882-83. 1884. A pápai levéltárak, 1885. Jelentés a Schrauf K. által ajándékozott oklevelekről, A történelem segédtudományai hazánkban, 1886. A történeti congressus utóhangja, Válasz a nehány észrevételre, 1887. Pápai adószedők Magyarországon a XIII. és XIV. században, 1889. A br. Vécsey-család sárköz-ujlaki levéltára), A Ludovica-Akadémia Közlönye (1877. I. Lipót császár által kiadott katonai szabályok), Tört. Tár (1878. Mayláth és társai frigylevele, Bethlen Gábor portai vásárlásai, 1879. A köpcsényi levéltárból, Egy adat a pozsonyi prépostság történetéhez, A kassai nagy templom történetéhez, 1880. II. Ulászló jövedelmeinek jegyzéke, 1881. Diplomácziai adat az Anjouk korából, 1886. A veszprémi káptalan kincseinek összeirása, 1887.), Havi Szemle (1879. Két mű városaink történetéről), Ország-Világ (1880. Mária Terézia és a budapesti egyetem, Fiume és Tersato, 1881. Az esztergomi olasz község pecsétje, István erdélyi vezér lovas pecsétje, Báthory István a kenyérmezei hős czímeres pecsétje, Corvin János pecsétje, A Crouy-Chanel-család pecsétje, Berlini levél, 1882. Régi magyar könyvtár, Bártfától Rómáig 1494-ben), M. Könyv-Szemle (1880. A zágrábi káptalani könyvtár XV. századi könyvlajstroma, 1882. Az országos levéltár oklevél-kiállítása, 1885. A veszprémi káptalan könyvtára a XV. században, 1889. Külföldi levéltári buvárlatok az innsbrucki és müncheni levéltárakban, 1890. Egy soproni pap végrendelete 1400-ból), Pesti Napló (1880. 210. sz. Dalmácziából, 1881. 231. 234. 236. sz. A m. tört. társulat sárosmegyei kirándulása, 1882. 69. Magyar nyelvemlékek és kutfők az országos könyvkiállításon), Archaeol. Értesítő (1880. Sphragistika és sphragistikánk, 1888. Brassó városának régi számadáskönyvei), Ellenőr (1882. 121. sz. Az országos könyvkiállítás kéziratai, 123. sz. Az országos könyvkiállítás), Turul (1883. A gróf Károlyiak oklevelei, A Chapy-czimer és sárkány-rend, 1886. Dürer Albert származása 1888. A Petneházy-család XV. századi czímeres levelei, 1888. A Leövey család czímere 1453. évből, A gyöngyösi czímeres album, Oklevelek kiadása, 1890. Berekszói Péter czímeres levele 1447-ből, 1892. Örökös naptár, Sz. László, Kálmán, II. Béla pecsétje, A csatári és szedikerti Hofman család, Titkári jelentés a herald. és geneal. társaság tizéves működéséről és még több czikk F. és F. L. jegyek alatt), Vasárnapi Ujság (1883. A magyar honfoglalás kutfői), Nemzet (1885. 182. sz. Magyar történelmi intézet), M. Salon (1888. A m. n. múzeum levéltára), M. tud. akadémiai Értesítő (1891-92. A Zsigmondkori oklevéltár előmunkálatai, felolv. és jelentés, Sz. István oklevelei és a Szilvester-bulla).

Munkái:

1. Irodalmunk az Árpádok korában. 889-1301. Bpest, 1878. (Különnyomat a Figyelőből.)

2. A pannonhalmi apátság alapító oklevele. Bpest, 1878. (Ism. Századok, Pauler Gy.)

3. A budapesti m. kir. egyetemi könyvtár codexeinek czimjegyzéke. Bpest, 1881.

4. A németujvári ferencz-rendi zárda könyvtára. Bpest, 1883. (Különnyomat a Könyv-Szemléből.)

5. Monumenta Vaticana. Series I. Tom. II. Acta legationis cardinalis Gentilis 1307-1311. Bpest, 1885. (Előszóval.)

6. A királyi kanczellaria az Árpádok korában. Bpest, 1885.

7. Magyarországi városok régi számadáskönyvei. (Selmeczbánya, Pozsony, Beszterczebánya, Nagyszombat, Sopron, Bártfa és Körmöczbánya sz. kir. városok levéltáraiból.) Bpest, 1885. (Ism. Századok 1886. Arch. Ért. 1886.)

8. Tapolczai Bertalan oklevél formulái a XV. századból. Bpest, 1886. (Különnyomat a Könyv-Szemléből.)

9. Monumenta Vaticana. Series I. Tom. I. Rationes collectorum pontificiorum in Hungaria. 1281-1375. Bpest, 1887.

10. Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. I. kötet. Bpest, 1888. (A történelmi rész; a genealogiai részt id. Szinnyei József irta. Ism. Egyetértés 132. 133. P. Napló 133. Bud. Hirlap 132. Nemzet 132.)

11. Kálmán király oklevelei, két oklevél hasonmásával. Bpest, 1892. (Értekezések a tört. tud. köréből XV. 5. Ism. Századok.)

12. Béla király névtelen jegyzőjének facsimile-kiadása. Bpest, 1892. (A szöveg megoldásával és Szabó Károly fordításának javított kiadásával. Ism. Századok.

Szerkeszti 1883 óta a Heraldikai és Genealogiai Társaság közlönyét, a Turult 1885-ig b. Nyáry Alberttel közösen, azóta egyedül.

Kéziratban: A nagykállói Kállay család oklevéltára I. kötet 1223-1342. és Zsigmond-kori oklevéltár.

Álnevei: Amateur, Viator.

M. Akadémiai Értesítő 1877. 166. 171. 1878. 147. l.

M. Könyvészet 1878. 1881. 1883. 1885. 1888. 1892.

M. Könyv-Szemle 1882. 1885. 1890.

Figyelő XIII. 106. l.

M. Salon 1888. arczk. és önéletrajzi adatok.