premontrei kanonok-rendi áldozópap és tanár, jászói abaujvári származású; 1839-ben gymnasiumi tanár volt Rozsnyón, 1843-ban a humaniorák tanára és hitszónok ugyanott, 1847-ben Kassán; 1850-ben az ujonnan átalakított kassai gymnasiumban a latin és magyar nyelvet tanította, 1854-ben Eperjesen a magyar irodalomtörténetet és történelmet; 1857-ben jászói jószágigazgató, házgondnok és préposti levéltárnok volt. Meghalt 1874. decz. 29. Jászón 61 éves korában.
Munkái:
1. Ode honoribus ill. ac rev. d. Dominici e com. Zichy de eadem et Vásonkeő, episcopi Rosnaviensis, munus suum a. 1841. die 30. Maii solemni ritu capessentis. Rosnaviae, 1841.
2. Dalkoszorú, melyet nagys. jeszeniczei Jankovits Antal urnak, tek. Gömör és Kis-Hont törv. egyesült vármegyék főispán-helyettesi székébe 1844. tavaszutó 20. történt beigtatása ünnepélyén a rozsnyói kir. gymnasium tisztelettel nyújtott. Rosnaviae.
3. Zengzet mélt. és főtiszt. kisaponyi Bartakovics Adalbert urnak, rozsnyói megyés püspök tiszteletére főpásztori székébe ünnepélyes beigtatása alkalmával, a rozsnyói kir. középtanodától szentelve, Sz. Iván hava 24. 1845-ben.
4. Imádd az Istent. Imádságos könyv a keresztény kath. ifjuság számára. Kassa, 1850.
Schematismus Canon. Reg. Ord. Praemonstratensis de Castro Jaszó. Cassoviae, 1891. 136. 198. l. és gyászjelentés.