kir. kormányszéki fogalmazó, a m. tud. akadémia levelező tagja, F. Zsigmond vagyonos nemes székely és Kandal Judit unitarius vallású szülők fia, szül. 1795. decz 14. (keresztelése napja) Bölönben Háromszékhez tartozó Miklósvár fiúszékben; tanulását Kolozsvárt kezdette 1805. szept. 2. az. unitáriusok főiskolájában; a bölcseleti s theologiai tanfolyamokat is ott tanulta 1812. szept. 1-től 1815. jún. 30-ig mint tógás diák; 1815. okt. 1-től 1816. jún. 20-ig a kolozsvári kir. lyceumban a jogot is kitünően végezte; 1816-ban gyakorlati törvény- és törvénykezési ismeretszerzés végett, akkori erdélyi szokás szerint, ifj. b. Wesselényi Miklóssal, kinek atyjához az őt irói kisérleteiből ismerő Kazinczy ajánlotta, s a ki őt asztala állandó vendégének hivta meg, a marosvásárhelyi kir. táblára ment és a hazai törvények gyakorlatát 1817. márcz. 17-ig tanulmányozta. Ez időszakban fűződött közte és a politikai pályára vele egyesülve készülő ifj. Wesselényi között ama benső baráti viszony, mely halálaig tartott. 1817. ápr. 19. az erdélyi kir. kormányszék tiszteletbeli jegyzői közé lépett; egy év mulva a fogalmi szakba ment át és 1821. júl. 23. 40 ezüst krajczáros napi dijas irnokká neveztetett ki. De a közhivatali szolgálat nem volt kedvére; elment tehát Bécsbe, hogy az ausztriai és katonai törvényeket tanulja; vas szorgalommal küzdött, de csakhamar kiábrándúlt, mert látta megvettetését csak azért, hogy magyar; végre elüldözték. Hogy hosszas fáradsága egészen füstbe ne menjen, lefelé jöttében, Pesten az osztrák polgári törvényből és perrendtartásból vizsgát tett és ismét visszament az erdélyi cancelláriára, hol 1825. jún. 1. ötödik fizetési osztályú (250 frtos) irnokká kineveztetett; 1830. febr. 12. a negyedik osztályú (300 frtos) irnokok közé lépett. 1830. nov. 3. gróf Béldi Ferencz tiszteletbeli kormányszéki titkárral külföldi utra keltek; Németországon keresztül decz. elején Párisba jutottak; 1831. márcz. 23. onnét Brüsselen keresztül Hollandiába mentek; ápr. 18. Londonban voltak; megjárták Edinburgot, Dublint és júl. 27. Amerikába vitorláztak, honnét decz. 14. léptek ismét Havre de Gracenál Európába s 1832. jan. 15. érkeztek Bécsbe. (Utazásáról naplót irt, melyből az európai rész kiadatlan és 28 ivre terjed.) 1838. szept. 12. fogalmazóvá nevezték ki 600 ezüst frt fizetéssel. 1834. nov. 8. a m. tud. akadémia levelező tagjává választatott. 1836. ápr. 6. a szinházi országos bizottság ajánlatára kineveztetett a kolozsvári magyar nemzeti szinház tollvivő titkárává. Meghalt 1842. febr. 3. Kolozsvárt, hol a köztemetőben harmadfél ölnyi magas, uj góth modorban készült obeliszk alakú emlékkövön mellszobra áll.
A Szépliteraturai Ajándékban (1821.) Széplelkek panasza cz. dialogus egy drámából jelent meg tőle; egy Népujság alapítása tervét 1834. aug. 11. közli Jakab Elek (Keresztény Magvető 1870. 311. l.)
Munkái:
1. Utazás Észak-Amerikában. Kolozsvár, 1834. (2. kiad. Kolozsvár, 1835. A m. tud. akadémia ezen munkát, mely akkor valóságos irodalmi jelenség volt, 1835-ben a Marczibányi 200 arany nagy jutalommal tüntette ki, mely összeget a m. tud. akadémia tőkéjéhez csatolta; a közép-szolnokmegyei casinó ez utazás által szerzett érdemeiért megaranyozott ezüst billikommal tisztelte meg.)
2. Bölöni Farkas Sándor Emlékiratai. Kiadja K. Papp Miklós. Kolozsvár, 1870.
Viski Elek barátjának, még életében tett igérete szerint, kiadni szándékozott könyve elébe Előszót irt és ugyanannak haláláról szomorú jelentést, mindkettőt közli Jakab Elek a B. Farkas Sándor és kora tanulmányában. Naplója 1835. jan. 1-től 1836. jan. 6-ig megjelent a Kolozsvári Nagy Naptárban (1865.) és a M. Polgár Nagy Naptárában (1869-70.) K. Papp Miklóstól kiadva.
Levelei: Kolozsvárról Kazinczyhoz 1815-16. (Uj M. Múzeum 1855.), gr. Gyulay Lajoshoz és testvéréhez gr. Frimont-Gyulay Karolinához. 1816-1837-ig 31 darab, közli gr. Kuun Géza az eredetiekből a Keresztény Magvetőben (1884-85.), gróf Lázár László tartományi cancellárhoz 1829. (Keresztény Magvetőben 1870. 305. l.), Augustinovich Pálhoz (Keresztény Magvetőben, 1886.); a m. tud. akadémiához 1835. szept. 24. (M. Tud. Társaság Évkönyve III.). Édes Gergelyhez 1836. (Figyelő XIII.), Döbrentei Gáborhoz 1838. (Kereszt. Magvető 1870. 326.)
Kézirati munkái: Az ifjú Werther gyötrelmei, első és második rész; Don Carlos irta Schiller; Corinna vagy Olaszország, irta M. Stael Holstein, francziából ford.; mind a három fordított munka eredeti kézirata megvan a kolozsvári unit. főiskola könyvtárában, a Corinna másolata hat füzetben a m. n. múzeumban is megvan.
Arczképe kőnyomatban Bauer Józseftől, Reifenstein és Rösch bécsi műintézetéből a Keresztény Magvető V. 1870. évf. mellékelve.
Erdélyi Hiradó 1842. 10. 11. sz.
Kőváry László, Székelyhon. Kolozsvár, 1842. 132-34.
M. tud. társaság Névkönyve 1843. 211.
M. tudós társaság Évkönyve, III. 148. VI. (Toldy.)
Ponori Thewrewk József, Magyarok Születés Napjai 7.
Kazinczy Ferencz Levelei Kis Jánoshoz II. 189. és Eredeti munkái I. 151.
Ujabbkori Ismeretek Tára III. 185.
Erdély és Magyarország Képekben I. 1854. (Siremléke.)
Müller és Vahot Nagy-Naptára 1857. (Siremléke.)
Napkelet 1859. 104. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 171.
Figyelő IV. 162. V. 34. 35. VI. 257. (Jakab Elek, Kazinczy hatása B. F. Sándorra).
Keresztény Magvető 1870. (Jakab Elek B. F. S. és kora), 1885-86. (Viszonya Kazinczyhoz.)
Toldy Ferencz Összegyűjtött Munkái V. (Gyászbeszéd.)
Petrik Bibliogr.