Kezdőlap

Farkas Jakab (alistáli),

ev. ref. lelkész, szül. 1630 körül Alistálban Pozsonymegyében; szüleit korán elvesztvén, nagybátyja gyámsága alá került; a gymnasiumot Komáromban végezte; onnét Sárospatakra ment, hol 1647-ben egy évig hallgatta a felsőbb tudományokat, azután tanítóságra ment Tokajba; 1650-ben már Utrechtben tanult; 1656-ban gönczi tanár volt. Lampe szerint (Histor. eccl. ref. 569. l.) később szőnyi lelkész és a komáromi egyházmegye proseniora volt.

Munkái:

1. Problemata aliquot ad politiam ecclesiasticam de scholis quae sub praesidio Gisberti Voetii ventilandum proponit... Ultrajectum, 1652. (Szerinte az iskola közösügy állam és egyház között s az iskola kormánya s fentartási gondja illeti mind az államot, mind az egyházat; ha azonban az iskola oly államban fekszik, mely idegen az igaz vallástól, akkor az egyház rendezze s tartsa fenn az iskolákat; vagyis prot. államban a prot. iskola kormánya közös az államhatalommal, kath. államban pedig a prot. egyház intézze maga iskolái sorsát. Erdélyi, Magyar bölcsészet történetében az idő habozását látja Farkas beszédében.)

2. Disputationis politicae de nobilitate pars prior. Ultrajectum, 1654.

3. Disputationis politicae pars posterior. Ultrajectum, 1654. (A két utóbbi értekezésben a politikai értelemben vett nemességről beszél.)

Weszprémi, Succincta Med. Biogr. IV. 138.

M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező 1871. 522. 1876. 37. l. (Szinyei G.)

Figyelő XVI 126.

Kiss Áron, M. Népiskolai Tanitás Tört. 87. l.