főreáliskolai tanár, szül. 1838-ban Kecskeméten; 1858 óta tanár, előbb a szabadkai r. kath. gymnasiumban és 1875. okt. fogva a szegedi m. kir. állami főreáliskolában tanítja a magyar, latin és görög nyelvet.
Elbeszéléseket, költeményeket és tárczákat irt a Debreczeni Közlönybe (1860), a Fővárosi Lapokba (1873-78. Tárcza a Praterból, Petrarca emléke, Bret Harte, Karr Alfonz, Franzos sat. után ford.), a Honba (1874. 162. 163. sz. Petrarca), a Reformba (1874. 15. sz. A posta), az Uj Időkbe (1876. Theokritos, Eros a méztolvaj), a Vasárnapi Ujságba (1877.); programmértekezései: Az iskolai és házi nevelés (Szabadkai róm. kath. gymnasium Értesítője 1871.). Szülőkhöz (Szegedi áll. r. kath. gymn. Értesítője 1878., Latin nyelv a reáliskolában, Szegedi áll. r. kath. gymn. Értesítője 1887.)
Munkái:
1. A véres kincs. Regény, Févai Pál után ford. Bpest, 1874.
2. A jósnő. Montepin Xavér után ford. Bpest, 1874. Öt kötet.
3. A versaillesi Venus. Tört. regény, Hemsen Tivadar után ford. Bpest, 1875. Négy kötet.
4. A magyar mondattan példákban. A főbb szabályok vázlatos előadásával. Szeged, 1877. (és Bpest, 1879.)
5. Szegedi Kalauz. Wegweiser für Szegedin. Guide de Szeged. Szeged, 1883.
Szerkesztette a Tisza cz. közgazdasági s társadalmi hetilapot 1884-ben Szegeden, melynek csak első számát (1884. febr. 3.) ismerem.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1877. 1879. 1883.
Szegedi m. kir. főreáliskolai Értesítő 1876. 22. l.