kath. plébános, szül. 1787. okt. 11. Felső Dióson (Pozsonym.); a gymnasiumot Nagyszombatban végezte; 1805-ben növendék-papnak fölvétetett és Pozsonyban ismételte a szónoklati osztályt; mint 2-od éves theologus a franczia háboru idején a nemes felkelők közé lépett. 1811. jún. 21. misés pappá szenteltetett föl és segédlelkész volt Nagy-Mányán, 1812-ben Nagy-Súron, 1813-ban Majtényban. 1817. ápr. 30. spáczai plébános lett; 1849-ben kerületi alesperes; 1867. márcz. 1. a sz. Adalbert-nyugdíjintézet tagja s nov. 21. arany érdemkereszttel tüntettetett ki. Meghalt 1872. febr. 21. Pozsonyban.
Munkája: Sermo, quo admodum rev. dnum Georgium Schnell, Ecclesiae Nagy-Bresztovan, et filialium parochum, qua neo-installatum surrogatum... in aedibus parochiae Nagy-Bresztovan die 6. Febr. 1827. nomine ejusdem vener, districtus decenter salutavit. Tyrnaviae.
M. Sion 1867. 955.
Necrol. Strigon. 162.
Zelliger, Esztergom Egyházmegyei Irók 119. l.