Farkas András (Andreas Lupus),
esztergomi származású, 1531. okt. 18-tól a vittenbergai egyetemen tanult; Gálszécsi Istvánnal, ki 1532 őszszel iratkozott be a vittenbergai egyetemre, szoros barátságban élt, melyet hazájokba visszatérésök után is folytattak. Farkas reformátori munkálkodásáról azonban semmi tudomásunk sincs, ha csak nem ő azon András pap, ki egy Péter nevűvel együtt 1547-ben debreczeni pap volt. Hihetővé teszi ezt F.-nak politikai pártállása is, melylyel magát János király hívének vallja.
Munkája: Cronica de introductione scyittarum in Vngariam et Judeorum in Aegypto. Krakkó. (1538. 8-rét 16 lapon). Gálszécsinek A Keresztyéni Tudományról való rövid Könyvecskéje cz. munkájával együtt nyomatott ki s azzal összefűzve jelent meg úgy, hogy a nyomtatási hely és évszám is csak Gálszécsi munkájának czimlapjain állott; F. Cronicája pedig mint függelék, helyet és évszámot nem viselő czímmel csatoltatott hozzá. Gálszécsi munkája végkép elveszett. Ezen verses krónika három szöveg szerint maradt fenn; az első egy mult századi s nem Cornides által írt másolat a m. tud. akadémia könyvtárában; második azon 1552 után készült lenyomat, mely az akadémia s az erdélyi múzeum könyvtárában található Hoffgreff-féle ének gyűjtemény M2-O4 levelén ily czím alatt látható: Miképpen az wr isten izraelnec nepet egiptomból es hasonlokeppen az magyarokat szithiabol kihoszta; harmadik az, melyet Bornemisza Péter énekes könyve (Detrekő 1582.) 263-267. levelén olvashatunk ily czim alatt: Az sido es magyar nemzetről. Miképpen az Vristen stb.; szövegét Toldy Ferencz is kiadta (A magyar nyelv és irodalom kézikönyve. Pest, 1855. I.; végre Szilády Áron a M. Költők Tárában Bpest, 1880. II. 13-24. l. ujra kiadta: Az zsidó és magyar nemzetről cz.; az egész 354 verssorból áll.) Cornidesnél és Hoffgreffnél különböző, némileg módosított hangjegyek állanak az ének kezdetén, melyek közül az eredetinek tartható Cornides-félét megfejtve, énekre és zongorára átirva kiadta Mátrai Gábor (Történeti, bibliai és gúnyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. Pest, 1859.) Ezek a nyomtatásban megjelent legrégibb magyar hangjegyek.
Bod. M. Athenás 81.
Neues Repertorium von seltenen Büchern und Schriften. Nürnberg, 1796. II. 3.
Toldy Összegyűjtött Munkái III.
Figyelő I. II. 1876-77.
Szilády Áron, M. Költők Tára II. V.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 6. l.
Zelliger, Esztergom-Vármegyei Irók 40. l.