cs. tengerészeti vámigazgató Chinában, szül. 1853-ban Szent-Benedeken Pestmegyében, hol atyja ev. ref. vallású községi jegyző volt; a gyönki s bajai gymnasiumban tanult, mire mint világot látni s tanulni óhajtó ifjú, magát a tengerészeti pályára kiképzendő, Fiuméba ment, hol 1869-től 1871 végeig a kereskedelmi tengerészeti akadémiában hallgatta a Conte del Domini által vezetett és olasz nyelven tartott előadásokat. 1872-ben mint gyakornok fölvétette magát egy vitorlás hajóra, melyen 12 hónapig több hosszú tengeri utat tett az afrikai, spanyol, olasz, franczia s angol vizeken. Mikor a husz éves, de már kész tengerész hazatért az expediczióból, csakhamar ismét Fiuméba ment, hol a kikötő-építészetnél keresett alkalmazást, egyszersmind az angol, franczia, olasz és spanyol nyelvekben szerzett eddigi ismereteit gyakorlatilag szélesbítette; németül már folyékonyan beszélt. Az 1873. bécsi világkiállítás alkalmával a chinai kormány két vámtisztségi kinevezési oklevelet ajánlott föl a külügyminiszteriumnak, hogy ezek alapján egy osztrák és egy magyar alattvaló nyerhessen alkalmazást a mennyei birodalomban. Ez a messze-kalandos út tetszett F.-nak, benyújtotta kérvényét, melyre kedvező választ nyervén, az osztrákok részéről kinevezett Fries lovaggal együtt 1873. szept. útnak indult China felé. Chinába érkeztekor Shangaiban alkalmazták, de öt hónap mulva főnöke ajánlatára, már Pekingbe hivatott be, hol egy évi idő engedtetett neki a chinai nyelv tanulására. Egy év mulva több chinai kikötőben alkalmaztatott asszisztensi minőségben; végre 1880-ban az ichangai kikötő vezetésével bizatott meg ideiglenesen. Itt a kereskedelem fejlesztésére tett alapos és sikeres ügyködésével annyira magára vonta a kormány és főnökei figyelmét és elismerését, hogy 1881-ben a chinai nyelvből feltünő sikerrel letett vizsgálata után császári tengerészeti vámigazgatóvá neveztetett ki s ujolag Pekingbe hivatott föl, hogy ott a főfelügyelőségnél a chinai titkárságot vezesse. Pekingbeli tartózkodása alatt elegendő alkalma volt személyét, tehetségeit, jellemét Sir Robert Hart főfelügyelővel és a chinai-kormány más kitűnőségeivel megismertetni, s ez által egy magasfokú államhivatalra, a minden tekintetben igen fontos tientsini vámigazgatóságra több méltó vetélytárs közül kiválasztatni és kineveztetni. 1882-ben szabadsággal meglátogatta hazáját és itt a Földrajzi társaságban nov. 16. felolvasást is tartott.
Levelei a Vasárnapi Ujságban (1872-73. Fiumei levelek, Egy magyar tengerész naplójából, 1879. A mennyei birodalomból, Magyar ember levele Khinából, Hankow, szept. 14., 1880. Levelek Khinából, Ischang, máj. 5. aug. 15.), a Honban (1874. 258. sz. Levelek Khinából, 1877. 138. sz. Eredeti levél Chinából, Tientsin ápr. 8.); a Földrajzi Közleményekben (X. 1888. Felolvasása Chináról.)
Czikket irt A khinai nevelésről a Néptanítók Lapjába (1883.)
Vasárnapi Ujság 1882. 47. sz. arczk.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1882. 53. sz.
M. Tisztviselő 1882.
Természetrajzi Füzetek. (Temesvár, 1883. 167. l.