bölcseletdoktor, Jézus-társasági áldozópap, szül. 1704. ápr. 1. Németujvárott (mások szerint Kőszegen) Vasmegyében nemes szülőktől; tanulmányait a rhetorikáig Sopronban végezte s 16 éves korában a jezsuita-rendbe lépett. Bécsben a Szent Anna nevű kolostorban két évi próbaidőt töltött el; azután Gráczba küldetett, hol a bölcseletet három évig hallgatta. Visszatérvén Bécsbe 1725-29-ig a humaniorákat, 1730-ban pedig a mértant adta elő; majd a hittudományi szakra lépett, s 1734-ben áldozópappá szenteltetett. Papi hivatalát Budán a Vizivárosban kezdette meg mint német hitszónok; miután a következő évben a rend szabályai szerint a harmadik próbaidőt is eltöltötte Beszterczebányán, szerzetesi hivatottságának legfényesebb bizonyítványával ujra Bécsbe küldetett fel, hol az 1736-37. évben mint a Pázmaneum növendékeinek lelkésze és az egyetemen mint a kath. erkölcstan tanítója működött. 1737-40-ig Gráczban a bölcseletet, 1740-41-ig Linczben a mértant adta elő, Bacsányi és Révai szerint a hittudományt is. Innét még a tanév befejezése előtt Rómába küldetett a Szent-Péter templomába magyar gyóntatónak. Hivatala nem sok időt vevén igénybe, elég alkalma volt az olasz művészet remekein izlését fejleszteni s az olasz és franczia irodalommal megbarátkozni. A távollét hazájától nemes keblében a haza szeretetét még erősebb lángra lobbantotta s arra az elhatározásra birta, hogy nemzete elhanyagolt nyelvét fejlessze s alásülyedt irodalmát tőle telhetőleg emelje s gazdagítsa. Üres óráit fordítgatásokkal és versirással töltötte. Rómából öt évi távollét után a rend kormányától visszahivatván, egy évig (1746-47.) a nagyszombati egyetemen a szentirás magyarázója volt. A következő évben az akkor felállított bécsi Theresianum első aligazgatójává neveztetett ki; ezen hivatala mellett a római és német törvény történetét is előadta. Ezen uj tantárgy minden idejét igénybe vévén, irói tevékenysége ujból szünetelt. Azután igazgatói hivatalokat ruháztak reá; igy 1748-51-ig a jézsuiták nagyszombati könyvnyomdáját, másik három évig (1751-54.) a rend kőszegi házát, ugyancsak háromig (1754-57.) a kőszegi collegiumot és kettőig (1757-59.) a pécsi házat igazgatta, mig végre sokoldalú működés és vándorlás után ismét nyugalmasabb állást nyert, amennyiben 1759-ben a jezsuiták pozsonyi könyvtárának igazgatója lett. Tizennégy évig munkálkodott hivatalában, midőn Ganganelli brevéje (1773. júl. 21.) a jezsuitákat eltörölte. Ez mély fájdalommal hatott reá s visszavonult Rohonczra (Vasm.) a Batthyányiak birtokára, a parancsolt nyugalmat leélni, hol csendes háborítatlan munkássága közepette érte utól a halál. 1779. decz. 17. vérhányás lepte meg, mire másnap reggel szélütés következett, mely még az nap véget vetett életének. F. hagyománya arany, ezüst és réz pénzben 210 frt. 46 krból, s a ruhái s házi eszközei után árverésen befolyt 59 frt. 57 krból, jelentéktelen könyvtára pedig huszonegy darabból állott, melyhez saját munkái közül a Szent és Bölcs emberből együtt 48 példány járult. Mint Bacsányi irja (Faludi versei): Az ő korában még találtattak a rohonczi lakosok közt, kik fiatal korukban Faludit ismerték; de csak látásból; mert őt közelebbről ismerni vagy vele társalogni nem volt szerencséjük. Ezek nem mondhatván egyebet felőle, azt állítják, hogy külsejére nézve középtermetű, teljes képű, vaskos ember volt. Keresve keresett arczképét Bacsányi semmikép sem szerezheté meg. F. nyelvében az ujitó, gazdagitó tehetség nyilatkozását látjuk; a nélkül, hogy nyelve kevésbbé volna gyökeres, magán viseli az ujitónak magyaros szellemben bővitő, idomitó kezét; úgy hogy munkái méltán szolgálhattak volna helyes kiinduló pontjául az általános nyelv-reformnak.
Munkái:
1. Elementa geometriae Ign. Gaston Paradies recudi curavit Graecii, 1738.
2. De itinere in provincias exteras. Libri duo. Honoribus... neo-doctorum, cum in alma ac celeberrima universitate Graecensi promotore R. P.... suprema aa. ll. et phil. laurea insignerentur. Ab illustr. rhetorica Graecensi... anno 1739. Graecii.
3. Collectiones mathematicae ex architectura militari. Honoribus universis. Graecensi. A condiscipulis metaphysicis oblatae, anno 1739. mense Julio, die 21. Graecii.
4. Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ember. Irta ánglus nyelven Dorell József, ford. olaszból. Nagyszombat, 1748. (2. kiadás, Buda, 1749. 3. Nagyszombat, 1771. 4. Pozsony és Kassa, 1787.)
5. Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes asszony. Utóbb pedig a hadi és udvari embereket néző közbeszédek. Irta ánglus nyelven Dorell József, olaszból ford. Nagyszombat, 1748. (2. kiadás Buda, 1749. 3. k. Nagyszombat, 1771. 4. k. Pozsony és Kassa, 1787.)
6. Bölcs és figyelmetes udvari ember. Irta spanyol nyelven Gracián Boldizsár, németből ford. Első század. Nagyszombat, 1750. 2. nyomtatás. Pozsony 1771. Második század. Pozsony, 1770. 2. kiadás. Nagyszombat, 1772. Harmadik század. Pozsony, 1771. 2. kiadás. Nagyszombat, 1772. Az egészet kiadta Ponori Thewrewk József. 3. kiadás, Pozsony, 1837.
7. Constantinus Porphyro-genitus. Jeles játék: melyet Szalai gróf Barkóczi Ferencz úrnak... tiszteletire folytatott Jesus társaságának uj oskoláiba költözött ifjuság: midőn tudományos érdemeit ezen kegyelmes méltóság jeles ajándékokkal méltóztattya vala ama diszes játékos palotán, melyet ugyan azon nagy méltóságnak édes nemzetének javára szüntelen igyekező kegyessége adakozása állatott Egerben, 1754. eszt. Sz. Jakab havának 31. napján. Kassa 1754. (Ez csak a darab programmja 4-rét 4 levélen. A szinmű előadatott 1750. szept. 13. Nagyszombatban, 1754. júl. 31. az egri jezsuita collegiumban és 1789. jún. 22. a magyar nemes ifjúság által Lőcsén.)
8. Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes urfi. Irta ánglus nyelven Dorell József, ford. olaszból... Nagyszombat, 1771. (Ugyanaz, Pozsony és Kassa, 1787.)
9. Szent ember vagyis szent életre vezető istenes oktatások. Pozsony, 1773. (2. kiadás, Pozsony. 1787.)
10. Bölcs ember, vagyis az erkölcsös bölcsességre vezérlő rövid oktatások. Pozsony, 1778. (2. kiadás. Pozsony, 1787.)
11. Faludi Ferencz költeményes maradványai. Egybe szedte, s előbeszédekkel és szükséges oktatásokkal megbővítve közrebocsátota a magyar Költeményes Gyüjtemény öregbedésére Révai Miklós. Győr, 1786-87. Két kötet. (A költő énekein és pásztor-énekein kivűl, annak élete és a pásztorköltésről való oktatás Batteaux után Révaitól, mely az első kötet nagyobb felét teszi; Constantinus Porphyrogenitus s a Jegyzőkönyv, melynek fejezetei: Magyar közmondások, Szépen illő társ-igék, Szép magyarázatok, Ékes mondások. 2. megjobbított kiadás. Pozsony, 1787. egy kötetben. Kimaradtak ezen kiadásból az életrajz, értekezés, némely latin és neki tulajdonított franczia versek.)
12. Téli éjtszakák, vagyis a téli esti-időnek unalmait enyhitő beszédek. Holta után darab irásaiból közrebocsátotta Révai Miklós. Pozsony, 1787.
13. Faludi Ferencz Versei. Kiadta Batsányi János. Pest, 1824. (A könyvnek felét a kiadó toldaléka foglalja el: Faludi Ferencz életéről s munkáiról és a magyar nyelvről és versszerzésről. 5. kiadás Toldy Ferencz által Pest, 1854.)
14. Anthologia Faludi Ferencz Munkáiból. Kassa, 1836. (Zsebkönyvtár. Magyar irók remekei 3.)
15. Faludi Ferencz Minden Munkái. Eredeti kéziratok és kiadások után a szerző életrajzával kiadta Toldy Ferencz. Pest, 1853. (Nemzeti Könyvtár 4-rét.)
16. Nemes urfi, ford. olaszból Faludi, bevezetéssel és szótárral kiadta Bellaágh Aladár. Budapest, 1892. (Jeles irók iskolai tára XXXIX. Ism. Bud. Hirlap 49. sz.)
F. részt vett Wagner Phraseologiája (Nagyszombat, 1750.) szerkesztésében. Kéziratairól, melyek a budapesti egyetemi, akadémiai s a szombathelyi püspöki könyvtárban vannak, Toldy, aki azokat fölhasználta F. Minden Munkáiban, ugyanott részletesen emlékezik meg. A múzeumi kézirattárban őriztetnek: Collectio miscellanea poematum minorum et nota diversa. (4 r. 69. lap), Versei (8-rét 122 és 81 lap), Constantinus Porphyrogenitus (4 r. 20 levél), Caesar Aegyptus Földén Alexandriában, szomorújáték 5 végezésben, ford. olaszból. Ment játékban Fejéregyházi kastélyban 1749-ben (4-rét 20 lev.) Énekei, Buda, 1806 (8-rét 40 lap).
Stoeger (Scriptores) szerint Julius Caesar in Aegypto cz. comoedia-ját 1751-ben Kőszegen is előadták.
Horányi, Memoria I. 661. l.
Szerdahelyi, Poesis Narrativa. Budae, 1784. 180. l.
Katona, Historia Critica XXXIX. 949.
Kölesy, M. Plutarkus II.
Közhasznú Esmeretek Tára IV. 427. l.
Philosophiai Pályamunkák I. 67.
Thewrewk József Magyarok születésnapjai.
Religio 1850. II. 8. 9. sz. (Szilassy János.)
Stoeger, Scriptores 77. l.
P. Napló 1854. 161. sz. (Greguss Ágost), 1862. 250. sz. (Jámbor Pál.) 1876. 83. 91. 106. 132. sz.
Toldy, M. Költészet Története és Összes Munkái III.
Egyetemes M. Encyclopaedia VIII. 165.
Thewrewk Árpád, F. F. mezőnyei. Bpest, 1875.
Ifj. Szinnyei József, Irodalmunk Története 1711-1772. 23. 35. 44. 56. l.
Figyelő I-V. VII. VIII. XIII. XV.
Szilády Áron, M. Költők Tára I. III.
M. Könyv-Szemle 1883. 332. l.
Nyitramegyei Közlöny 1884. 8. sz. (F. nyelvéről, Kasztner G.)
Prém József, Faludi Ferencz (M. Helikon, Pozsony, 1886. I. oszt. 4. kötet.)
M. Nyelvőr XVII. (Nagyszigeti K.) 1886. (Szilasi Móricz, F. nyelve.)
Hajdu János, F. F. mint költő és prózairó (Értesítő a szombathelyi kath. főgymnasiumról 1886.)
Bayer József, A nemzeti Játékszin Története I. 43-45. l.
Petrik Bibliogr.
Fővárosi Lapok 1887. I. 99. sz. (Erdélyi Pál.)
Beöthy Zsolt, Szépprózai Elbeszélés I. II. és Nemzeti Irodalomtörténetirás Ismert. I.
Irodalmi Szemle Eger, 1890. (F. vallásos énekei.)
Katholikus Szemle 1890. 367-381. l. (Takáts Sándor.)
Török Konstant, Faludi Ferencz (A cisterci rend egri kath. főgymn. Értesítője 1891.)
Takáts Sándor, Benyák Bernát, Bpest, 1891. 29. 170. 172. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1890. 56. 486. l.