bányatanácsos és a selmeczi bányász-akadémiának nyug. tanára, szül. 1816. márcz. 2. Gölniczbányán Szepesmegyében; a bölcseleti s jogi tanulmányok befejeztével 1837-ben a selmeczi bányász- és erdész-akadémiára jött, hol a bányászatot és erdészetet végezte; innét a geologia s mineralogia behatóbb tanulmányozása végett az akkoriban nagy hírnek örvendő bécsi bányászati museumba ment, hol Haidinger vezetése alatt tanulmányait teljesen befejezte. 1840-ben a Horvátországban működő kutatási bizottsághoz bányagyakornoki minőségben áthelyeztetett és 1843-ban ismereteinek fejlesztése végett az akkor fennállott udvari cancellária által a nevezetesebb bel- és külföldi bányaművek és telepek tanulmányozására küldetett. Ezen útból visszatérvén, 1844-ben a bányaműveléstan akkori tanára Adriányi János bányatanácsos mellé tanársegéddé neveztetett ki. 1846-ban felső bibertárnai bányatiszt lett; ezen állásában alkalma volt a selmecz-szélaknai nagy terjedelmű bányászattal alaposan megismerkedni, úgy hogy, mint később maga mondá, a körülbelől 40 geografiai mérföld hosszaságú bányanyilamok, alagok és tárnák közt alig volt egy-kettő, melyet meg nem járt volna. 1849. és 1850-ben a cs. kir. földművelési és bányászati miniszterium meghagyásából három félévig a bányászat tanárát helyettesítette, miután a tanári vizsgát még 1847-ben letette. 1851-ben a felsőbibertárnai bányahivatalhoz mint első bányamérnöki segéd s innét 1852-ben a halli cs. kir. bánya- és sóművek igazgatóságához (Tirolban) mint kerületi bányamérnök neveztetett ki. 1855. okt. 19. ő felsége a selmeczi akadémián a bányászati tanszéket neki adományozta. Az ő fáradozásainak köszönhetni, hogy a mostan is virágzó akadémiai ifjuság segélyegyletét a 60-as években életbe léptette, melynek aztán eltávozásaig elnöke volt. Tanári tevékenysége 1870-ben érte végét, a mennyiben a m. kir. pénzügyminiszterium a selmeczi főbányagrófi hivatalnak bányászati előadójává nevezte ki. Azonban gyakori betegeskedése miatt 1871. okt. saját kérelmére nyugalomba helyeztetett és Kassára, innét pedig 1879-ben Jászóra vonult, hol mint a jászói apátság bánya-, erdő- és jószágügyi tanácsosa élte végnapjait és 1881. jan. 20. meghalt.
Czikkei a Berg- u. Hüttenm. Jahrbuchban (1860. Abbau der Braunkohlenflötze zu Dorogh u. Tokod nächst Gran in Ungarn, 1861. Wichtigere Unternehmungen, Betriebserweiterungen und Neubauten bei dem Berg- und Hüttenwesen des niederungarischen Bergdistrictes, Über das Abteufen und die Bohrarbeit im Amaliaschachte, Bergmännische Notizen über die Braunkohlen von Miklósberg, Sárisáp und Mogyorós, 1863. Kurze Übersicht des Silber- und Bleierzbergbaues bei Přbram in seinem jetzigen Zustande, 1864. Der Schemnitzer Metallbergbau in seinem jetzigen Zustande, Über einige lehrreiche Abbau-Methoden auf mächtigen Lagerstätten, 1869. Geschichtliche Notizen über die Schemnitzer Berg- und Forstakademie, Über den Moderstollner Bergbau..., Reise-Notizen über einige wichtigere Metallbergbaue in Ober-Ungarn.), az Österr. Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen-ben (1860. Das Vorkommen von Zinnober in Schemnitz. Der Grünergang in der unverritzten Teufe, 1861. Vorkommen von Quarz-Geschieben im Grünergange, 1862. Neues Zinnerzvorkommen in Schemnitz, 1863. Eine neue Ansicht von Schemnitz, 1864. Erste Schalenförderung beim Schemnitzer Bergbaue, 1868. Über alte Schlägel- und Eisenarbeiten), a Statistikai Közleményekben (I. 1861. Közlemények a hazai bányászat köréből), a M. Mérnökegylet Közlönyében (1868. A régi vésett bányavájatok maradványairól), a Bányászati és Kohászati Lapokban (1872. A körmöczi telerek és rések hálózatáról, 1889. A tellur, Ujabb robbanó anyagokról).
Munkái:
1. Der Schemnitzer Metallbergbau in seinem jetzigen Zustande. Schemnitz, 1865. (A Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanstaltban is megjelent.)
2. Geschichte der Berg- und Forstakademie in Schemnitz. Schemnitz, 1865.
3. Beschreibung einiger wichtiger Metallbergbaue der Com Zips. Gömör u. Abauj in Ober-Ungarn. Schemnitz, 1868.
4. Der Steinkohlenbergbau bei Fünfkirchen. Schemnitz, 1869.
5. Selmeczi m. kir. bányász- és erdész-akademia évszázados fennállásának Emlékkönyve 1770-1780. Schemnitz, 1871. (Ugyanez németül is; az akadémia történetével és a nevezetesebb bányászok életrajzával.)
6. Vélemény a nagybányai s kolozsvári bányakerületben fekvő kincstári bányaművek állapota, műveltetése vagy felhagyása iránt a m. kir. pénzügyminiszterhez 1872. jul. 17. előterjeszté (Grimm Jánossal együtt.) Bpest, 1873.
7. A vas geologiája. Bpest, 1888.
Szerkesztette a Berg- und Hüttenmännisches Jahrbuch der k. k. Bergakademien Schemnitz und Leoben und der k. k. Montanlehranstalt Přbram cz. évkönyv 1859., 1862., 1865. és 1868. évfolyamait (ezekbe több czikket irt.)
Szinnyei Repertóriuma. Történelem I. és Könyvészete.
Bányászati és Kohászati Lapok 1881. 3. sz. (Farbaky István.)
Litschauer Lajos, Bányamiveléstan. Selmeczbánya, 1890. I. 124. 195. arczk. és gyászjelentés.