egri cz. kanonok, F. Pál, Luzsénszky Pál báró tiszttartójának, és tarczali Zombory Mária fia, szül. 1802. aug. 8. Szécs-Keresztúron Zemplénmegyében; több évig csak falusi iskolában tanulgatott; 1815-ben Ungvárt kezdett rendesen iskolába járni, hol a hat gymnasiális osztályt végezte. Miután atyja 1817. decz. Darmán (Ungvár mellett) meghalt, ugyanitt kis birtokán lakott özvegy anyja járatta iskolába; 1818-ban rendes stipendiumot nyert, 1819-ben pedig magánoktatással is biztosítá lételét. 1822-ben tanulmányainak folytathatása végett Egerbe költözött, hol egy nemes család fia mellett nevelőséget vállalt és egyúttal a bölcseletet végezte 1824-ben az egri papnevelőbe felvétetvén, 1828-ban végezte a theologiát. Időközben Vurm József nagyváradi 1. sz. püspöktől a négy kisebb egyházi rendet, a három nagyobbat pedig 1828. Felső-őri Pyrker László János patriarcha s egri érsektől vette fel és misés pappá szentelték. Nemsokára hazulról Egerbe visszajövén, főpásztora actuariusnak nevezte ki azon meghagyással, hogy egyúttal a magyar jogtant hallgassa. 1829-ben Pyrker László a gasteini fürdőbe ment és őt udvari papjáúl magával vitte; szept. Egerbe visszatért és gyöngyösi segédlelkésznek neveztetett ki a végre, hogy mint német káplán magát a német nyelvben tökéletesítse. Gyöngyösön a felső parochia körében három plébános alatt kilencz évig és három hónapig működött. Ez idő alatt pendítette meg hirlapok útján a «jó s olcsó könyvkiadó társulat» eszméjét, mely társulatot ő a cseh Matica könyvkiadó társulat alakjában kivánta és sürgette létre hozatni. 1838-ban Horner István homoeopathiai orvossal együtt, három évi előkészület után, Nagy János helybeli plébános és segédtársai közreműködésével a gyöngyösi betegápoló-intézetet hozta létre; nov. 7. boczonádi lelkésznek neveztetett ki s hivatalába 1839. jan. 27. lépett. Mindjárt lelkipásztorkodása kezdetén az egyházközség előkelőiből «jóerkölcsi tanácsot» alakított, mely azóta folytonosan fennáll és lelkészét az erkölcs előmozdításában gyámolítja. Plébániájához tartozó két községben kétezer forint áldozattal iskolákat emeltetett, Fogacson pedig pusztai iskolát alkotott. 1845-ben behozta hivei közé az Élő szentolvasó társulatát, melynek jelenleg ezerekre megy a tagja. 1846. júl. 5. alakította mind a két községben a Mérsékleti egyletet, 1848. máj. 10. pedig a Jézus szent gyermekségéről nevezett egyletet. 1857-ben alesperes lett és még azon évben cz. kanonok, 1862-ben pedig kápolnai plébános. Meghalt 1871. ápr. 1.
Értekezései s könyvbirálatai a Religio és Nevelésben és az 50-es években a Religióban jelentek meg.
Munkái:
1. Urnapi ájtatosság. Eger, 1838.
2. Négy szent ének. Eger, 1838.
3. Nepomuki szent Jánosnak tisztelete az Isten dicsőségére, melyben több hasznos imádságok és énekek foglaltatnak. Eger, 1844 (2. bőv. kiadás Pest, 1853.)
4. Élőrózsa. Imádságos és énekes könyv. Pest, 1853. (Több kiadásban.)
5. Az Úr olvasója. Kiadja a Szt.-István-társulat. Pest, 1857.
6. A szeplőtelenül fogantatott Boldogságos Szűz zsolozsmája. Eger, 1868.
Kéziratban: Imádságos és énekesköny a r. kath. ifjúság használatára 1842.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 128.
Petrik Bibliogr.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren 79. l.