ügyvéd, F. Sámuel ügyvéd és Scultety Mária Izabella fia; tanult Lőcsén, Kézsmárkon és Pozsonyban, hol Stromszky superintendens és Kovács-Martinyi gondozására bizatván, jogi tanulmányait befejezte s az ottani evang. lyceumban mint a magyar társaság kiváló tagja vezérszerepet vitt. Az ügyvédi vizsgát 1845-ben Pesten letette s Zsivorának, majd Zsedényi Edének segédje volt. A hazafiúi törekvésekben lelkesedéssel vett részt és a megyei gyüléseken is igyekezett eszméit érvényre juttatni; személyesen érintkezett Széchenyi István gróffal, Bajzával, Klauzállal, Vörösmarty Mihálylyal és a 40-es évek egyéb kiváló férfiaival. Később is, midőn a Coburg herczegi uradalom, a Szirmay, Probstner és más előkelő családok ügyészévé lett, megszaporodott ügyvédi teendői mellett is kedvvel foglalkozott az irodalommal. Meghalt 1854. május 25. Lőcsén ideglázban.
Irt érdekes országgyűlési tudósításokat a Pesti Hirlapba, Erdély mostani helyzetéről s több czikket a jogi tudományról és a magyar irodalom akkori kérdéseiről.
Dianiska András szives közlése.