ág. ev. lelkész, a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. 1810. márcz. 10. Losonczon, szegény szülőktől: ugyanott kezdte tanulását is, s Pozsonyban az evangelikusok főiskolájában végezte, honnan a nógrádmegyei Szontágh Pálhoz ment nevelőnek; majd tanárúl alkalmaztatott Losonczon (1833.) Két év mulva Agárdon lett lelkész, hol lelkészi hivatásának és a tudománynak élt. Esperességi s kerületi jegyző, tanácsbiró, több bizottság tagja s szorgalmas tollvezetője volt. Székácsnak, kivel kora ifjuságoktól fogva a legszorosabb baráti viszonyban állott, superintendens korában jobb keze, leghűbb támasza, eszméinek gyakran tolmácsa volt, mert a mit az elnöki székből nem lehetett indítványozni, azt Fabó az ülnökök sorából indítványozta s vitte is többnyire keresztül. A bányakerületi egyházi utasítások kidolgozása is rá bizatott és ez volt e téren utolsó munkája. Agárd, a hol lelkészkedett, tót falu, és ő 38 éven át tót pap volt; de a mellett magyar iró. Az ujabb korban annyi bajt s egyházi téren is oly sok viszályt okozott pánszláv törekvések és agitatiók közepette F. hallgatag példájával bebizonyította, hogy lehet valaki tót prédikátor s a mellett nemcsak jó magyar hazafi, hanem magyar iró s tudós is. Mint ember szerény, igénytelen, de nyájas, a társalkodásban eleven, mint barát hű, mint keresztény adakozó volt. Élete végeig szorgalommal olvasott s irt, bár szemei meggyengültek. Meghalt 1874. márcz. 18. Agárdon. Könyv- és oklevélgyűjteményét végrendeletileg a pesti ág. ev. iskolának hagyományozta. A m. tud. akadémia 1864. jan. 20. választotta lev. tagjai sorába.
A tudományos Gyűjteményben 1830-ban jelent meg első czikke s azóta több folyóiratba s hirlapba saját neve alatt, vagy Ligetfy Andor, Ipolytáji, Hegylaki, Daru, Garády álnevekkel és névtelenül közlött számos eredeti vagy fordított czikket, köztök érdekesbek: a Sasban (1833. Franczia táborküldet Algirba), a Társalkodóban (1836. Történeti töredékek a hazánkban uralkodott pestisről, 1838. Erzsébet Anglia királynéja, Lafayette, 1839. Foy, 1841. Levelek a magányból, Magyar várak rajzai, 1847. Franklin), az Athenaeumban (1841. Az ág. vall. papok tudományos élete), a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1842-48. A Külföld rovat), a Magyarország és Erdély Képekben (II. 1853 Agárdi nép), az Uj M. Muzeumban (1853-54. Rosner Mátyás és Emich Tivadar, 1856-57. Kőszeg krónikája, 1859. Tordas megtelepítése), a Prot. Népkönyvtárban (Farizeusok és szadduczeusok, Jeruzsálem, Szegények a zsidóknál, Dávid, Egyiptom, Házassági ügyek a zsidóknál), a Néptanítók Könyvében (Stöckel Lénárd, Misovicz Mihály, Deccard János), az Iskolai Lapban (Komáromi Csipkés György, Fogarasi Pap József), a Lelki Kincstárban (1860. Ambrózy György, Gróf Bethlen Miklós, Bettelheim térítő, Melanchton Fülöp), a M. Tudom. Értekezőben (1862. Turóczmegyei tudósok, Adalékok Czvittingerhez), a Hazánkban (I. 1858. A magyar szent korona története, V. Ferdinand ő cs. k. ap. felsége megkoronáztatása 1830-ban), a Budapesti Szemlében (könyvismertetések), a Századokban (1867. Horváth Mihály kisebb tört. munkái, ism., 1869. Codex diplomaticus patrius, ism., 1870. Régi ágyúnevek és föliratok, További adalékok magyarok iskoláztatásához külföldön sat., 1871-73. Monumenta Hungariae historica, ism., Türk Dániel naplója 1548-1559., 1872-73. Török-magyarkori tört. emlékek, ism., 1875. Késmárki Thököly Imre naplói, ism.), az Arch. Értesítőben (1870. Agárd), a Figyelőben (XVII. XVIII. 1884-85. Adalékok Czvittingerhez), irt még a Jelenkorba, Kis-Koszorúba (Selmecz, 1832.), Regélőbe, Honművészbe, Hasznos Mulatságokba, Sárospataki Füzetekbe, M. Prot. Figyelmezőbe, P. Naplóba, M. Sajtóba, Országba s a Győri Tört. és Rég. Füzetekbe.
Munkái:
1. Czigány adomák. Közli Víg Dezső. Pest, 1858.
2. Szent történelem tankönyve. Pest, 1859. (Protestans Theologiai Könyvtár II.)
3. Vallásos elmélkedések protestansok számára. Pest, 1861.
4. Monumenta Evangelicorum aug. conf. in Hungaria Historica. A magyarországi ágost. vall. evangelicusok történelmi emlékei. I. Brevis de vita superintendentium evangelicorum in Hungaria commentatio... 1751. Optima fide recensuit Andreas Schmal. II. Andreae Schmalii... Adversaria... 1765. Tristissima ecclesiarum Hungariae protestantium Facies... a Matthia Bahil. III. Mart. Klanicza, Fata aug. conf. eccl. a tempora reformationis ad synodum Pesthiensem in comit. Hung., Joh. Simonidae galeria... IV. Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften evangelischer Prediger in allen Gemeinen des Königreichs Ungarn... von Johann Samuel Klein. III. Theil. Pest, 1861-73 (Ism. Sárospataki Füzetek 1863. Budapesti Szemle 1865. Századok 1869. M. Prot. Figyelmező 1872.)
5. Beythe István életrajza. Értekezés, mellyel a m. tud. akadémia ülésében, 1864. máj. 9. széket foglalt. Pest, 1866. (Megbővített lenyomat a M. tud. akadémiai Értesítőből. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap Révész Imre és Bud. Szemle.)
6. Rajzok a magyar protestantizmus történelméből. Pest, 1868.
7. A magyar és erdélyországi mind a két vallásu evangelicusok okmánytára. I. kötet. Pest, 1869. (Több nem jelent meg.)
8. Vitnyédy István levelei 1652-64. Adalékúl a XVII. század politikai s erkölcstörténetéhez. Pest, 1871. (Két kötet. M. Tört. Tár XV. XVI. Ism. Századok.)
9. Az 1662-iki országgyűlés. Bpest, 1873. (Ism. Századok. Pauler Gyula, Pesti Napló 272. sz.)
Kéziratai a m. n. múzeumban: Forgách Tamás IV. Bélának megmentője a Sajónál és vegyes tartalmúak.
M. Akadémiai Almanach 1865. 238. l.
Prot. Naptár 1866. arczk.
1874: Magyarország és a Nagyvilág 15. sz. arczk. Athenaeum 13. sz. Budapesti Közlöny 77. sz. Vasárnapi Ujság 15. sz. arczk. (Szász K.) Akadémiai Értesítő 72. 107. l. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező 188. l. (Révész Imre). Századok 289. l.
Szilády Áron, M. Költők Tára II. V.
Szinnyei Repertóriuma. Történelem I. II.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1875. 9. sz.
Prot. Árvaházi Naptár 1875.
Balogh Ferencz, A magyar protestáns egyháztörténet irodalma. Debreczen, 1879.
Ambrus Mór, Vázlatok a losonczi gymnasium háromszázados multjából. Losoncz, 1885. 33. l.
Uj M. Athenás.
Petrik Könyvészete és Bibliographiája.