ág. ev. lelkész, szül. 1794. júl. 28. Hasságon Medgyesszéken, hol atyja F. Márton szintén lelkész volt, ki korán (1802.) elhalván, a fiút anyai nagybátyja, Schmidt János medgyesi lelkész vette gondjai alá; miután a medgyesi gymnasiumban 1813-ban tanulmányait bevégezte, mint német nyelv-tanító Marosvásárhelyt Zeyk Dániel házánál szerzett annyit, hogy tanulását 1815-ben a tübingai egyetemen folytathatta; 1816-18. éveket Livornóban mint házi tanító töltötte el. 1818-ban ismét Tübingában folytatta tanulását. 1819-ben visszatért hazájába és szept. 14. a medgyesi gymnasiumnál alkalmazták; 1828-ban városi lelkész lett és 1830. febr. 12. Valdhidra (Waldhütten) hívták meg lelkésznek; 1838-tól fogva hitfelekezetének a synodusi s más jogügyi tanácskozásoknál nagy szolgálatokat tett. 1845. febr. 18. riomfalvi (Reichesdorf) lelkésznek és 1852. jún. 8. a medgyesi káptalan fő dékánjának választatott; ugyanazon év aug. 3. Medgyesre hívták meg lelkésznek. 1848-ban a termesztményi tized eltörlése ügyében tett munkálataival, ugy a tized-megváltás végett Pesten és Bécsben tett utazásaival a szász papok körében nem csekély érdemeket szerzett. Mig legidősb fia egyik huszárezredben harcolt, másik két fia az erdélyi szászok által fölállított vadász-zászlóaljba soroztatta be magát és az egyik (Tódor) Puchner alatt harczolva a piski-hidnál esett el 1849. febr. 9. 1840. szept. 14. Gräser Dániel és Sámuel városi tanácsbeliekkel együtt Medgyesre hívta meg a tudomány barátait, kik megalapították az erdélyi honismertető társulatot (Verein für siebenbürgische Landeskunde czímmel). 1874. júl. 28. nyugalomba vonult és meghalt 1877. febr. 18. Teutsch György Dániel, az erdélyi honismertető társulat elnöke, 1877. aug. 23. tartott fölötte emlékbeszédet.
Munkái:
1. Der Sachsen Zukunft. Elegie zur 700-jährigen Feier des Einwanderungs-Jubiläums. Kronstadt, (1840.)
2. Leichenpredigt über 2. Petri 1. 13-15 gehalten... Hermannstadt, 1843. (Stand- und Leichenrede bei der Beerdigungs-Feier weiland des hochw. H. Johannes Bergleiter, Superintendenten der A. K. V. 10-19. l.)
3. An einen hohen k. k. Reichs-Rath in Wien. Pro memoria, worin die Geistlichkeit der evang. Landeskirche A. C. in Siebenbürgen ihr Gesuch um haldige Entschädigung ihres Zehntes aus dem Grundentlastungsfonde und in Bemessung derselben nach dem Schlüssel der verifizirten neunjährigen Durchschnittfassionen näher begründet. Wien, 1857. (Binder Görgy Pállal együtt.)
4. An Se. k. k. Ap. Majestät Franz Josef I.,... ehrfurchtsvolle Danksagung für den allerh. bewilligten Vorschuss auf den 1857-ger Zehntentgang und allerunterthänigstes Gesuch der Vertreter der evang. Geistlichkeit A. C. in Siebenbürgen... um Berücksichtigung und Genehmigung einiger Hauptpunkte, behufs gerechter und baldiger Entscheidung der Zehnten-entschädigungsfrage. Wien, 1858.
5. Aufruf an die Glaubensgenossenschaft der evang. Landeskirche Siebenbürgens zum Anschlusse an den evang. Verein der Gustav-Adolph-Stiftung. Kronstadt, 1860.
Kéziratban maradt: Bemerkungen und Bemängelungen zur provisorischen Vorschrift, Zur Frage der Fundirung der siebenbürgisch-evangelischen Landeskirche A. B., Über Verarmung, Handelsbilanz, Inländischer Handel, Die Zünfte, Über die Verbindung der evang. Superintendentur mit der Birthälmer evang. Pfarre, Im Interesse der sächsisch-evangelischen Comitatsecclesien, Die Frage des Oberconsistoriums: ob in demselben das juridische Element hinfort vorwalten soll, Werden unsre geistlichen Ehegerichte fortbestehen, Das Diakoneninstitut in unserer evangelischen Kirche sat.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. 283. l.
Archiv des Vereins für siebenb. Landeskunde. N. F. XIV. 1877. (Dr. Teutsch György D.)
Petrik Bibliographiája.